Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Bodnár Krisztián: Heves és Külső-Szolnok vármegye követei az 1832-36. évi országgyűlés vallásügyi vitáiban
Heves és Külső-Szolnok vármegye követei az 1832-36. évi országgyűlés vallásügyi vitáiban Az 1832 és 1836 között lezajlott diéta az első igazi reformországgyűlés, hiszen itt jelentkeztek először a reformeszmék, de ennek története monografikusán még megíratlan, noha igen fontos publikációk már feltérképezték egy-egy szeletét.' Ennél is kevesebbet tudunk néhány törvényhatóság követeinek működéséről, mert a kapcsolódó helytörténeti irodalomban is csak alig méltatták figyelemre a tevékenységüket. Ide sorolható Heves és Külső-Szolnok vármegye is, amelynek országgyűlésijelenlétéről egyrészt viszonylag kevesebb, a témát érintő szakirodalmi munka született (már csupán abból is kiindulva, hogy e törvényhatóság nem emelkedett vezérmegyévé, követei a reformkor folyamán sem fejtettek ki nagyszabású tevékenységet), másrészt ezek is zömmel csak az alapvető információkat közük, rendszerint a levéltári anyag csekélyebb mértékű felhasználásával. Ezért a fehér foltok számának csökkentése szándékával szeretnék az írásomban foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mit is mondhatunk el a hevesi követeknek az 1832-36-os országgyűlésen végbevitt munkásságáról - s egyúttal közvetve a küldőik nézeteiről - egy olyan kérdés (tudniillik a vallásügy) kapcsán, amely számtalan értelmezési lehetőséget kínál. 1 Csupán ízelítőül néhány példa: S. Sándor Pál: A jobbágykérdés az 1832/36-os országgyűlésen. Budapest, 1948.; Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. Budapest 1996. Az országgyűlés kapcsán egyetlen vármegyét vizsgál, és a diétának „csupán” egy fejezetet szentel Erdmann Gyulának a Zemplén vármegyében az 1830-as évek első kétharmadában lezajlott eseményeket tárgyaló monográfiája (Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836). Itt nem kívánok kitérni arra a periodizációs vitára, amely a reformkor kezdetének meghatározásáról folyt/folyik a történettudomány berkein belül. A magam részéről nem tartom meggyőzőnek azt az álláspontot, mely szerint már az 1825-ös diétát is reformországgyűlésnek kellene tekintenünk, hiszen szisztematikus jelleggel csak 1832-től jelentkeztek a reformeszmék, mindazonáltal valószínűleg joggal feltételezhető, hogy ez egy folyamat (vég)eredménye volt. 149
