Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Cseh Zita: Állambiztonsági helyzetkép Heves megyéről az 1970-es és a 80-as évek fordulóján • 91

nuár 1. és az 1981. június 30. közötti időszakra vonatkozóan.1 2 Ezen kívül rendelkezésünkre állnak részletes statisztikai kimutatások, valamint az ún. napi operatív információs jelentések gyűjteménye.

A bevezetőben röviden szót kell ejtenünk a késő Kádár-kor állambiztonsági tevékenységének lényegéről, a sajátos eljárásokról és a legfontosabb szakkifejezésekről.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlóhadjáratban és megfélemlítésben a titkosszolgálat - a maga sajátos módszereivel - adminisztratív eszközökkel hajtott végre politikai megrendeléseket. A 60-as évek végén az állambiztonság prioritásait átalakították. Ennek egyik fontos dokumentuma a Belügyminisztérium tevékenységével foglalkozó 1969. november 28-ai MSZMP KB határozata volt, amely kimondta, hogy az elkövetkezőkben az állambiztonsági munka fő hangsúlyát a tömegkapcsolatok fejlesztésére és a megelőzésre kell helyezni, tehát előtérbe került a preventív-operatív tevékenység. Az operatív úton végrehajtott megelőző és bomlasztó intézkedések politikailag értékesebbekké váltak, mint az utólag végrehajtott adminisztratív intézkedések. E stratégiaváltás szerint az államellenes bűncselekmények tipikusan olyan magatartások, amelyek ellen a jogi eszközöket megelőzően sajátos állambiztonsági módszerekkel kell felvenni a harcot." Ennek lényege az volt, hogy a bűncselekményre utaló tevékenység valószínűségének, tehát a gyanú legalacsonyabb szintjének kialakulása már indokolttá tehette a speciális állambiztonsági módszerek bevetését, a felderítő-szürő kutatómunkát,3 az előzetes ellenőrzést, illetve a bizalmas nyomozás megkezdését. Az elhárító tevékenység legfontosabb szakasza az előzetes ellenőrzés és a bizalmas nyomozás volt.4 Az előzetes ellenőrzés a bűncselekményre utaló elsődleges információk, jelzések, adatpontosító és adatkiegészítő munkafolyamata volt, amely az információ valószínűsítését tűzte ki célul. A bizalmas nyomozás a bűncselekményre utaló magatartás bizonyítására, illetve cáfolására alkalmas adatok megszerzésével biztosította a bűncselekmény megelőzését, akadályozását, korlátozását, operatív megszakítását, büntetőeljárás kezdeményezését, vagy - kizáró okok esetén — annak megszüntetését. A bizalmas nyomozás során valamennyi operatív erő, eszköz és módszer alkalmazható volt, többek közt: a BM hivatásos

1 (ÁBTL) 1.11.3 Heves megye 1981-1985.

2 Erről részletesen lásd. Révész.

3 Szűrés-kutatás: a differenciált operatív felderítés rendszere, amely komplex módon alkalmazta (felhasználta) az operatív erőket, eszközöket és módszereket abból a célból, hogy a legális nemzetközi érintkezési felületeken kiválassza az állambiztonsági szempontból figyelemreméltó személyeket és jelenségeket. Forrás itt és a további fogalom meghatározásoknál: Állambiztonsági kéziszótár.

4 A belügyminiszter 0010. sz. parancsa „az állambiztonsági szervek előzetes ellenőrző és bizalmas nyomozó munkájának szabályozásáról” (hatályba lépésének ideje: 1974. január 1.) ÁBTL 4. 2. Parancsgyűjtemény, 0010/1973. sz. BM parancs.

92