Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Cseh Zita: Állambiztonsági helyzetkép Heves megyéről az 1970-es és a 80-as évek fordulóján • 91

nyílt és titkos állománya,5 a hivatalos és társadalmi kapcsolatok,6 7 a hálózat1, környezettanulmány, K-ellenőrzés,8 operatív technikai eszközök, operatív figyelés. A nyomozásról félévente jelentést kellett készíteni, időtartama egy év lehetett, amely 6 hónappal volt meghosszabbítható.

Meghatározták a bizalmas nyomozás adatai alapján alkalmazható - büntetőeljáráson kívüli - megelőző, akadályozó, korlátozó, operatív megszakító célú intézkedéseket. Az állambiztonsági szerv által végrehajthatók közé tartozott a dezintegrációs akció, a bomlasztás, a szignalizáció,9 a nevelő jellegű beszélgetés, a rendőrhatósági figyelmeztetés, titkos vagy leplezett előállítás, rendőrhatósági felügyelet vagy kitiltás, kiutazásból történő kizárás stb. Az állambiztonsági szerv kezdeményezésére az érintett állami és társadalmi szervek - többek közt - fegyelmi eljárást, szabálysértési eljárást, kiszorítást10 hajthattak végre. Ha bűncselekmény alapos gyanúja merült fel, akkor az érintett ellen büntetőeljárást kellett kezdeményezni. A bizalmas nyomozás befejezésekor dönteni

5 A nyílt állomány mellett alkalmaztak ún. titkos állomány is. Az SZT-tisztek (szigorúan titkos tisztek) az állambiztonságnál voltak főállásban, feladatuk speciális információk szerzése és átadása volt. E célból fedőfoglalkozással is rendelkeztek, ahol szakemberekként dolgoztak, ugyanakkor ismerték azokat a módszereket és eszközöket, melyek segítségével mélyebb információkhoz juthattak. Az SZT-tiszt tehát civil munkahelyen dolgozott, de a belügyminisztérium állományához tartozott.

6 Társadalmi kapcsolat: az a szocializmushoz hű személy, aki felkérésre vagy önként folyamatosan segítette, tájékoztatatta az állambiztonsági szerveket. A hivatalos kapcsolat az adott objektumban betöltött vezetői munkakörénél fogva segítette az állambiztonsági szervek munkáját. A társadalmi és hivatalos kapcsolatok konspirációban nem vettek részt, a beszélgetésekről csak a tiszt készített jelentést, amelyben a kapcsolat monogramját tüntette fel. Feltételezhetően valamilyen nyilvántartást róluk is vezettek, de ezek kutatásaim során nem kerültek elő.

7 A titkos információszerzésre beépített embereket, a hálózat tagjait a köznyelv ügynököknek, a szleng besúgóknak vagy tégláknak nevezte. Az ügynök kifejezés pontatlan, mert csak azon hálózati személyeket jelöli, akiket terhelő vagy kompromittáló adatok hatására, illetve akik anyagi érdekeltségből működtek együtt a titkosszolgálattal, s ők voltak a legkevesebben. A tmt., azaz a titkos munkatárs volt a hálózat legmegbízhatóbb tagja, aki elvi meggyőződésből és nagy áldozatkészséggel vett részt a munkában; a tmb., vagyis a titkos megbízott elvi meggyőződésből, hazafias alapon működött együtt az állambiztonsággal.

8 K-ellenőrzés: postai küldemények operatív ellenőrzése, melynek során az állambiztonsági szervek a bizalmas nyomozás alatt álló személy postai küldeményeit felbontották, illetve esetenként elkobozták.

9 Szignalizáció: a megelőzés és a büntetőeljáráson kívüli differenciált felelősségre vonás módszere. A társadalomellenes tevékenységről jelzésadás az illetékes párt, állami, társadalmi, gazdasági szervnek.

10 Kiszorítás: büntetőeljáráson kívüli adminisztratív intézkedés ellenséges, megbízhatatlan személyeknek meghatározott munkaterületről, objektumból való távoltartására.

93