Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kovács Melinda: Eger város címer- és pecséthasználata • 5

jegyzői hiv: pecsétje 1846” körirattal. Egyiket a főjegyző, másikat az első aljegyző, harmadikat a másod aljegyző kapta meg. A pecséthasználathoz fejenként egy évre egy font pecsétviaszt kaptak.8 1846. április 4-én Bárdoss György főjegyző még a korábbit használta.9

1854-ben vizsgálat indult Stancz József helyettes polgármester által - Eger városa és tanácsa nevében kiadott bizonyítvány kapcsán -, hogy a polgármester és a tanács egy pecsétet használ-e. A városi tanácsnokok egy része azt állította, hogy csak egy pecsét van, a császári királyi közigazgatási pecsét, tehát a polgár- mester és a tanács is azt használja. A tanácsnokok másik csoportja szerint külön pecsétet használnak, a polgármester a császári királyi közigazgatási pecsétet, a tanács viszont a város pecsétjét. Ez tűnik az elfogadható álláspontnak, mivel a polgármester volt a közigazgatás császári királyi hivatalnoka, a tanács pedig a választott testület, külön pecséttel kellett bírniuk. A polgármester az ,J?ger várossá cs: kir: polgár mestere” feliratú, kétfejű sasos rézpecsétet használta.

4-5. kép. Eger város polgármesterének a neoabszolutizmus idején használt pecsétlenyomata

A városi tanácsnak három pecsétje volt ebben az időszakban. A kör (1697) és ovális (1699) alakú latin nyelvű feliratos mellett egy kör alalú magyar nyelvű felirattal: ,JEger várossának pecsétye.” 1850-től a tanács az ovális alakút használta. A másik kettő 1854-ben már a levéltárban volt használaton kívül. Ezen kívül volt két jegyzői pecsét.10

8 HML V-l/a 114. rsz. 390-391.

9 HML V-l/b 491. rsz. 2384/1845.

10 HML IV-152/a 9. rsz. 128/1854.

8