Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kovács Melinda: Eger város címer- és pecséthasználata • 5

1867 után a polgármesteri hivatal az 1699-től használatos pecsétnyomóval hitelesítette iratait."

Az 1886. évi törvényhatóságról szóló törvény 73. §-a szerint a városi törvényhatóság első tisztviselője, a polgármester az őre a törvényhatóság pecsétjének.11 12

Az 1898. évi IV. te. értelmében felállított országos községi tözskönyv- bizottság egy 1902. évi rendeletében előírta a rendezett tanácsú városok számára legalább egy darab sárgaréz nedves bélyegző beszerzését. A törzskönyvezést megelőzően használt pecsétnyomókat és bélyegzőket érvényen kívül helyezte a rendelet, azokat a törvényhatóság levéltárába utalta. A pecsétnyomók, illetve bélyegzők köriratának tartalmaznia kellett a város nevét, a törzskönyvezés évét, a vármegye nevét. Ha a város címerrel is bírt, - a jogosultság megállapítása miatt - köteles volt két tiszta pecsétlenyomatot, és a címer szabatos leírását felterjeszteni jóváhagyásra a törzskönyvizottsághoz. A „rendezett tanácsú város” cím esetén, ha ez nem fért el a pecsétnyomón, a „r. t. város” rövidítést engedélyezte. A bélyegzők elkészítésével központilag Felsenfeld Ignác budapesti vésnököt bízták meg.13

6. kép. Eger rendezett tanácsú város 1902-ik évi pecsétlenyomata

A belügyminiszter 1902 végén küldte vissza Eger város címerrajzát és pecsétlenyomatát. E szerint Eger város címere 1695-ben a város és a püspök között létrejött egyezség alapján keletkezett. A címermező kék színű, benne három bástyás vár zárt kapukkal, a zöld talajon ezüst színű egyszarvú ágaskodik,

11 HML V-72/a 148. rsz. 1893:621.

12 1000 év [2010. május 20.]

13 HML V-72/a 198. rsz. 3636/1902.

9