Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Veres Gábor: Adatok a Bükk és a Mátra környezetében kialakult bútorkészítő központok XVII–XX. századi történetéhez • 93

zott.14 Az ugyancsak az avasi templomból származó zsoltártartó állvány díszítésével is szoros kapcsolat mutatható ki,15de ez már nem az említett asztalosok munkája, hiszen 1794-ben készült. Az avasi templom bútorzatában jóval korábbi, XIV. századi darabokat is őriz, mely az uralkodóházhoz, a királynékhoz köthető.16

1746-ban készül az utolsó részletes felsorolás a diósgyőri vár kápolnájában található összes holmiról, melyben a megtalálható a „gyóntatószék, kórus fából”, de a stallumról nem találunk leírást.17 Ez ekkor már az avasi templomban lehetett. A XVIII. században ezeket a darabokat is a kor és ezzel együtt a miskolci asztalosok stílusa szerint festették át azzal a céllal, hogy illeszkedjenek a mennyezetdeszkák s az ekkor készült bútorzat díszítéséhez, festéséhez. A stallum az eredeti állapotát az 1980/81-es restaurálással nyerte vissza.18

A templom 1941-es felújítását követően a festett bútorzat jelentős része megsemmisült, a padokat kicserélték, a karzatot elbontották. Az avasi templom bútorainak léckeretes mezőinél is találhatunk eltérést a bútor alapszínétől. Az említett sarokszekrény esetén a mező alapszíne barna. A léckeretes mezők alapozásának eltéréseit az ugyancsak Asztalos Imre és István által díszített megyaszói és ládbesnyői templomokban is megfigyelhetők.

Az 1840-es évektől kibontakozó, második stíluskorszaknak a hatása volt nagyobb a paraszti lakáskultúrában, mely a népművészet utolsó nagy kiteljesedésével esett egybe. A stílus jellegzetessége az új alapfestés. A korábbi alapszínt a vörös, illetve vörösesbarna váltotta fel, melynek fodros, habos erezése fekete lett. Ez a fajta alapozás a barokk márványozás és közvetlenül a XVIII. századi rimaszombati bútorfestés hatását tükrözte. Az alap díszítésére használt színek is hasonlóságot mutatnak a gömöri központéval.

A szakirodalom19az 1840-es évektől való elterjedést a datált példányok alapján határozta meg. A vizsgált terület bútorainak vizsgálata alapján azonban kijelenthető, hogy ez az időszak, egy évtizeddel korábban már megkezdődhetett. A datálatlan múzeumi tárgyak között lehetnek ebből az időszakból származó darabok is, de ezek meghatározása ma már szinte lehetetlen. Az évszámok megjelenítésének divatja kezdődött az új stílusú miskolci bútoron a 1840-es évektől.

14 SZENDREI János 1904. II. 579.

15HOM.T. 53.4726. 1.

16 A stallum a feltételezések szerint eredetileg a Diósgyőri várkápolnájában állott, amelyet a vár fokozatos pusztulása miatt fokozatosan ürítettek ki. Az 1776-os Conscripüóban a várat már romként említik. Ekkor tartották a „ diósgyőri ócska templomban az utolsó könyörgést. ” A megmaradt egyházi felszereléseket a várból a falu új templomába vitték. OSZK K. Oct. Hung 1778. Közli: CZEGLÉDY Ilona 1988. 25.

17 EFL. Cannonika Visitaciók. Liber 3412. 133-136.

18 SZABADFALVI József 1988. 61.

19 K. CSILLÉRI Klára 1980. 40-41.

98