Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Veres Gábor: Adatok a Bükk és a Mátra környezetében kialakult bútorkészítő központok XVII–XX. századi történetéhez • 93
A II. stíluskorszak elején a bútorfestők megrajzolták a virágok körvonalait, kontúrozták a kompozíciót. A XIX. század végéhez közeledve a virágok színesebbek, de egyúttal foltszerűbbek lettek. A váltás egyértelmű időpontját nehéz meghatározni. Az 1850-es évek közepéről is ismerünk foltszerű virágokkal díszített tárgyakat, de 1873-ban is kontúrozták a virágok egy részét.20 Az ismert tárgyak alapján azt mondhatjuk, hogy a váltás az 50-es 60-as években indult, de tömegessé és ezzel jellemzővé az 1870-es évektől válhatott. A század végén divatossá vált festés stílust egy kései 1914-ben készült darab is jól szemlélteti.21 A foltszerű virágfejek, szirmok teljesen összeolvadnak csak színeik, tarkaságuk alapján különültek el. A láda elején szimmetrikusan két körbe zsúfolt csokor, de csak a virágok jelennek meg szár és levél nélkül. Az I. stíluskorszak oldalnézeti ábrázolásával szemben, a csokrokat felül- nézetből festették, melyeket virágfuzérek vesznek körül hasonló stílusban. A miskolci bútornak ebben a korszakában mindvégig sűrűbb maradt a fekete csíkozás. A vonalak, habok pedig szélesebbek, ezáltal az alapszín sötétebb, mert a vörös kisebb felületet fed. A díszítés a tarka virágok ellenére visszafogottabb, a sötétebb összhatású alapozás miatt. Az 1914-ben készült menyasszonyi láda már jelzi a ládák divatjának végét is. A festés még a korábbi évtizedekben jellemző stílusban készült, de a láda elején már két álfiókot láthatunk, mely a kaszlik, komódok elteijedését vetítette előre. A mezőkövesdi központot sokan nem is tekintik önállónak, mert kezdetben a miskolci mesterek készítették a környék lakói számára az ízlésüknek megfelelő darabokat. így volt ez a miskolci bútor I. stíluskorszakában is, melyet a XVIII. század közepén készült, Mezőkövesden használt tárolóbútor is igazol.22 Mezőkövesdi bútorról azonban csak a XIX. század közepétől beszélhetünk. Kijelenthető ez annak fényében is, hogy a kutatásokból tudjuk, hogy a matyó városban használt bútorok jelentős részben még ekkor is Miskolcon készültek. Mezőkövesdet, mint készítőközpontot valóban sajátosan kell megközelíteni. Eltérően ugyanis a többi településtől, itt sokkal nagyobb hatással volt a sajátos fogyasztópiac a bútorkészítőkre. A matyó néprajzi csoport létrejöttét a XVIII-XIX. századra tehetjük. A környező református települések között a vallásában megmaradó „a katolikus sziget” népi kultúrájában is fokozatosan elvált környezetétől. A leglátványosabb folyamatok a XIX. században zajlottak, ekkor formálódtak ki azok a néprajzi jellegzetességek, melyekkel a matyókat a mai napig jellemzi a tudomány. A legismertebb a hímzés- és viseletkultúra, melynek ,Jcivi20HOM.N. 81. 10. 9. 21 NM. 61. 152. 1. 22 NM. 68. 27. 1. 99
