Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Veres Gábor: Adatok a Bükk és a Mátra környezetében kialakult bútorkészítő központok XVII–XX. századi történetéhez • 93

Miskolcon elszegődött asztaloslegények származása vármegyénként 1833-1861 között.

A közvetlen, vásári eladás mellett munkájuk nagy hatással volt a Heves megye jelentős részén értékesítő Eger, Gyöngyös, Mezőkövesd, Pásztó, Átány asztalosaira is.

Az Északkelet-magyarországi asztaloscéhek között kivételesnek mondható, hogy ilyen nagy számban maradt fenn írott forrásanyag történetükre, működésükre vonatkozóan. Ugyanez nem mondható el azonban a tárgyi anyagra. Nagyon kevés ugyanis a fennmaradt, adatolt, miskolci asztalosokhoz köthető bútor.

A kutatás két miskolci stíluskorszakot különböztetett meg, melyek közül az első stílusjegyeit a templomokban található festett asztalosmunkák: a mennyezetdeszkák és a bútorzat alapján rajzolták meg. Az alapszín olajzöld, fekete, kék volt. A növényi, illetve virágornamentika nagyvonalú, főleg sárga, piros, fehér színeket használt. A népi bútorzatból előkerült néhány Miskolcon készült tárgy alátámasztja a stílus lakáskultúrában való meglétét, ha nem ismernénk a templomi munkákat, a párhuzamok segítsége nélkül nehéz lenne képet alkotni a korszak stílusának egészéről. Kopott festésével is jól mutatja a korszák színvilágát az 1753-ban készült falitéka, 13melynek ajtaján két egymás alatt lévő léckeretes mezőben láthatjuk a virágkompozíciót, olajzöld alapszínű.

A kompozíció leginkább a Miskolc centrumában álló avasi templom papi székének díszítésével mutat hasonlóságot, ahol Asztalos Imre és István is dolgo13 NM. 68. 27. 1.

97