Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig • 71
bérbe adásából) igen komoly bevételük volt, így ezek a beavatkozások soha nem érintették az egriek birtokjogait. A továbbiakban, amikor a határhasználatról beszélünk, akkor elsősorban azt a területet vizsgáljuk, amely felett a városi magisztrátus rendelkezett. Ebbe a területbe beletartozott Cigléd, Szőlőske, Almagyar, Tihamér, Egerszalók, Tekse-Szalók, Kocs puszták, a Hajdú hegy és a Rác hegy, a teljes rajtuk fekvő szőlőterületekkel, szőlőaljával, káposztásföldekkel, amik közül különösen a szőlők döntőek jövedelmezőség szempontjából. A határ területi kiterjedéséről nem tudunk pontos képet alkotni egészen a század végéig. Egyedül a szőlők területét tudjuk nyomon követni. Ezek területe a következőképpen gyarapodott: 1724-ben 1166 katasztrális hold,12 1760-ban már 2995 katasztrális hold,13 1773-ban 3223 hold,14 1789-ben 3993 hold,15 1798-ban pedig 3699 katasztrális hold.16 Vizsgáljuk meg lakóhelyük alapján a szőlőbirtokosokat. Azt világosan látnunk kell, hogy a város határában szőlőbirtokkal rendelkezők döntő többsége Eger városában lakott, s csak elenyésző számú idegen rendelkezett itt szőlővel. 1727-ben az 1023 birtokosból 1015 (99,22%) volt a város lakosa és csak nyolc (0,78%) extraneus, vagyis idegen. 1760-ban már 1548 birtokosnak volt szőlője az egri határban, s ezek körül 1483 (95,80%) lakott a városban, 31 (2,00%) volt idegen, s 34-ről (2,2%) nem tudtuk megállapítani azt, hogy hol lakott. 1773-ban 1805 a birtokosok száma, akik körül 1740 (96,40%) a városi lakos 32 (1,77%) az idegen és 33 (1,83%) ismeretlen helyen lakott, feltehetőleg extraneus volt. 1789- ben már 2054 a birtokosok száma, akik körül 1999 (97,32%) a város lakosa és 55 (2,68%) az idegen. Az 55 extraneusból 17 lakott Egerszalókon, 4-4 Besenyő- telken és Mezőkövesden, 3 Felnémeten, 2-2 Gyöngyösön, Verebélyen, Feleden, Szolnokon, Hejcén és Abasáron, 1-1 pedig Jászberényben, Kálban, Kerecsenden, Tar Völgyben, Szenterzsébeten, Detken, Bátorban, Mádon, Arlón, Kistályán, Urajon, Hevesen, Poroszlón és Boconádon. Eger város hegyrendészetének kialakulása és fejlődése 1687-töl 1748-ig 1687-től 1748-ig a szokásjog érvényesült a hegyrendészet fejlődésében, melynek egyes elemeit írásos formában is megőrizték a tanácsi jegyzőkönyvek, de egységes rendszerben nem foglalták. Az első részletes, mindenre kiteijedő hegyrendészeti szabályzatot 1748-ban adta ki a városi szenátus. 12 HML Eger város iratai. V-l/b/14. B.XI/a. 15. 1724. évi öi. 13 HML Eger város iratai. V-l/b/48. B.XXXIV/a. 62. 1760. évi öi. 14 HML Eger város iratai. V-l/b/75. B.LII/a. 3. 1773. évi öi. 15 HML Eger város öi. V-4/a/247-252. 1789. évi II. József-féle kataszteri öi. 16 HML Eger város iratai. V-l/b/192. B.CXIII/a. 1058. 1798. évi öi. 74
