Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Miskei Antal: Ortodox népesség a középkori Ráckevén (XV–XVIII. század) • 41
Az 1703-tól 1711-ig tartó Rákóczi-szabadságharcban a ráckevei bírák inkább a néha-néha betörő felkelőkkel szimpatizáltak, semmint a Habsburgok zsoldjában harcoló, s a környéket rendszeresen felprédáló idegen katonákkal. Ennek tudható be, hogy Konstantin rendházfőnök oltalomlevelet kért a fejedelemtől, amit a pravoszláv egyház helyi vezetője 1704. október 25-én meg is kapott: „Mivel Kovinszky nevő Rácz városban léveő clastrombéli [kolostorbeli] Quardian Constantinusnak, több kalaugyerekkel [ortodox szerzetesekkel], egy azon városban lakozó akar melly renden éveő Ráczoknak valakik tudnia illik kegyelmességünket amplectalni [elfogadni] kiványak, a Magyar Nemzet ellen eddigh véghez vitt ellenséges minden tselekedeteket megengedtük, 5 kegyelmes ségünk szerint Amnestiáltuk [megbocsátottuk] és feledékenységben menni is kegyelmesen resolváltuk [elhatároztuk], Parantsollyuk azért fenn említett Lovas és Gyalog Hadi Tiszteinknek, alattok való Hadainknak s egyéb Híveinknek mind közönségesen mind személy szerint, ismervén fenn megh irt Constantinus Quardiant, kalaugyereket, és említett Rácz városban lakozó több Ráczokat kegyelmességünk, s Protectiónk [védelmünk] alá vétetett. Híveinknek lenni, sem személyekben háborgatni, sem Jószágaiban károssitani, felverni, felveretni, se magok Tiszteink meg ne probállyák, sem alattok levő Hadainknak elkövetni meg ne engedgyék, külömben kik tselekesznek, Hadi Tiszteink, Hadaink, vagy lakossok közül, kemény büntetéssünket fogják magokon tapasztalni. ”54 Az apát kérését a közbiztonság megromlása és a települést ért gyakori támadások indokolták. Állítólag 1704-ben az egyik kuruc katona betért az Istenanya Elszenderedése-templomba, s miután leverte a főoltár feletti keresztet, puskájával átlőtte a megfeszített Krisztus bal katját. A szóbeszéd szerint, midőn övéihez sietett vissza, a Dunán való átkeléskor leesett a lováról és a vízbe fulladt.55 A török időkben elkallódott iratok felkutatására Nikola Bozié bíró, Nagy Szabó György tanácsnok és Lukácsi Gergely jegyző 1727-ben Komáromba utaztak, ahol a keresett privilégiumlevelek közül 24 darabot meg is találtak, s 180 forintért visszavásárolták az ottani egyházközségtől. Hazaérkezésük után a városatyák nyomban levelet intéztek a vármegye tisztikarához, amelyben kérték az oklevelek megerősítését. A megye vezetése 1727. december 9-én elutasította a kérelmet, mivel a középkori iratok tartalmát elavultnak ítélte. A határozat érzékenyen érintette a mezőváros elöljáróit, de Leopold Kliegl uradalmi prefektus 1729. augusztus 1-jén megnyugtatta őket, hogy a köztük és a sziget földesura, Savoyai Jenő között létrejött megállapodás ezután is érvényben marad. Igaz ugyan, hogy pillanatnyilag lecsillapodtak a kedélyek, ám a vármegye érvelése figyelmeztetően hatott, s előrevetítette annak a küzdelemnek az ámyé54 LUDAICS Miksa 1861. 2. 55LUDAICS Msiksal861. 2. 54
