Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Miskei Antal: Ortodox népesség a középkori Ráckevén (XV–XVIII. század) • 41

kát, amely úrbéri per címén 1779-től 1797-ig zajlott le a ráckevei magisztrátus és a domínium között.56

Az ortodox kereskedők és iparosok az 1710-1720-as évektől kezdve egyre nagyobb számban érhetők tetten Ráckevén. A megyei összeírásokból kihámozható személynevek a következők: Szappanyos Dionisius és Dakrisz (1725); Popovics György (1731); Hacsy Mihály (1737); Csanádi Ilia, Demeter Miklós, Disko Dimó, Dobrovojevics Demeter, Doctor János, Farkas Sámuel, Goravorics Sándor, Görög Demeter, Görög Miklós, Görög Pál, Görög Péter, Görög Simon, Hacsy Mihály, Jovan Bizic, Knezovics István, Kozma György, Kozma Imre, Kozma János, Kuzmanovics Román, Mitróvszky Sándor, Orosz Ferenc, Orosz Péter, Palkovity Dávid, Popovics István, Popovics László, Rác Péter, Szabó Gábor, Szabados Gábor, Szappanos Ferenc, Szappanos Péter, Szobota Demeter és Zselky Simon (1766); Doctor János és Ruzsics Theodor taxalisták (1772-1773); Doctor György, Dragovics Mihály, Janosovits Simon, Kozma Demeter, Nagy Pál, Petrovics János, Popovics Demeter, Popovics Márton és Ruzsics (Ruztics) Theodor (1774-1775). A szláv -ics végződés nem feltétlenül jelent szerb eredetet, inkább a görög és a makedovlach lakosság el- szerbesedésére utal.57

A Mária Terézia-féle Urbárium kibocsátásának évében, 1767-ben nyilvántartásba vették a szentendrei születésű Isaija Stefanovic apátot (archimandrita) és a ráckevei kolostor szerzeteseit (kalugyerek), úgymint a Bánátból származó Stanovits Józsefet, a Bács megyei Milnikovics Spiridont, a Fejér megyei Popovics Joazabot, a Dionisije Novakovic budai püspök (vlcidika) által Szentendrén felszentelt Ilics Ignácot és a szlavóniai Oraviczából érkezett Isaija Novakoviéot. A híres főapát, Isaija Stefanovic 1771-ben hunyt el, sírköve az Istenanya Elszenderedése-templom Szent Kozma és Damján oldalkápolnájában található.58

A XVIII. század első harmadában Rácz Miklóst, azaz Nikola Bozic-ot (Karácsony Miklóst) tekintették a leggazdagabb ráckevei kalmárnak. A bécsi árusokkal is jó viszonyt fenntartó, s a kecskeméti országos vásárokon többször megfordult kereskedőnek bevétele éves szinten elérte a 100-110 forintot.59

56 PmL IV. 165-a. Pest-Pilis megyei úrbéri perek gyűjteménye. 52. doboz. Ráckeve (1772-1865). 166-167, 210. és 212.; PmL V. 180/A-b. Ráckeve mezőváros iratai. Elöljárósági iratok. 8. kötet. 250.; LUDAICS Miksa 1861. 2.; VITKOVIÖ, Gavril 1887. 296-299. Nr. CVII-CVIII. A perről: MISKEI Antal 2003. 399-416.

57 PmL IV. 74. Conscriptiones congregationales. I. 35. (1766); Ráckeve mezőváros iratai. Tanácsi iratok. 13/a. kötet. Ráckevei krónika (1600-1836). 126.; MAGDICS István 1888. 118.; FÜVES Ödön 1959. 118-119.; FÜVES Ödön 1961. 208.; FÜVES Ödön 1966. 94.; FENYVESI László 1986. 133-134. 40. jegyzet.

58 PmL IV. 74. Conscriptiones congregationales. I. 37. (1767)

59 PmL IV. 23-a. Conscriptiones perceptorales. I. 1. (1715) és I. 3. (1720); ACSÁDY Ignác 1896. 242-243.; BOROSY Andras-KISFALUDY Katalin 1993. 40-41. Nr. 1916.

55