Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
KÖNYVISMERTETÉS - Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007. Egri Városszépítő Egyesület. 285 p. (Ism.: Szecskó Károly) • 309
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig Eger, 2007. Egri Városszépítő Egyesület. 285 p. Az Egri Városszépítő Egyesület kiadásában hagyta el a sajtót 2007-ben Kiss Péter érseki levéltáros Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig című könyve 288 oldal teljedelemben. A kiadvány függelékében 30 fénykép látható az egri temetőkben nyugvó jeles személyiségek síremlékeiről. A hátsó címoldalon a szerző tudományos életrajza található. Ez a munka nem egy teljességre törekvő életrajzi lexikon. Hatszáznégy olyan személy életrajzi adatait közli, akik Egerben születtek (Bródy Sándor, Kálnoky László, Szakás Antal stb.), vagy Egerben haltak meg (Fazola Lénáit, Samassa József, Tárkányi Béla stb.) itt született és halt meg (Babocsay Sándor, Csiky Sándor, Tavassy Antal, Türk Frigyes stb.) egy vagy több szállal kapcsolódott Egerhez (Arany János, Deák Ferenc, Gárdonyi Géza, Széchenyi István, Telekesy István, Vukovics Sebő stb.). A szócikkek többségében a kultúra, a művelődés területén tevékenykedő személyek életrajza található. A kötet előzményei a szerző korábban publikált művei: az Ókét idézik az egri utcanevek (Eger, 1988), az Arcképvonások Eger művelődéstörténetéből 1944-ig (Eger, 1993), az 1848-49-es szabadságharc egri vonatkozású résztvevői (Eger, 1998). A 604 fő eredetileg 710 személy volt, de a kiadvány anyagai lehetőségeinek korlátái miatt e számot le kellett csökkenteni. A kötet anyagának összeállításakor a szerző felhasználta a témára vonatkozó eddigi irodalmat, saját kutatási eredményeit, a legtöbbet az Eger című újság 1863-tól 1944-ig tartó évfolyamainak adataiból merített. A szócikkeket kiegészítve olyan adatokkal, amelyek a témához kapcsolódtak. Például Dobó István szócikkénél a Dobó-szobor rövid történetét és az egri hős szarkofágja Egerbe kerülését írta le. Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly méltatása után, terveiket is közli. Kimutatta, hogy Kossuth Lajos híres mondása, hogy „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot”, nem ilyen formában hangzott el. Ezt azonban pontosan állítani vagy cáfolni - a kutatás jelenlegi állapota miatt - nem lehet. Máshol megfogalmazta azt, hogy Petőfi Sándor nem 1844. február 18-19- 20-án járt Egerben. Ezt nem lehet bizonyítani, mivel ezek a számok későbbi visszaemlékezéseken alapulnak. Viszont tény, 1844. február közepén járt Egerben. A kiadvány korábban tévesen közölt életrajzi adatokat is tartalmaz. Például Türk Frigyes nem 1854-ben született, mint az a síremlékén olvasható, hanem az anyakönyvi bejegyzés szerint 1852-ben. Azt is megállapította, hogy a Dobó-szobor felállításának első kezdeményezője nem dr. Kösztler József orvos volt, hanem Balogh János főhadnagy, aki már 1882-ben felvetette a szobor elhelyezésének szükségességét. 309
