Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
KÖNYVISMERTETÉS - Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007. Egri Városszépítő Egyesület. 285 p. (Ism.: Szecskó Károly) • 309
A kötetben annak teijedelmi korlátái miatt nem szerepel irodalomjegyzék. A kimaradt irodalomjegyzék, illetve az egyes életrajzok után ugyancsak rendkívül hiányzó jelzetszerű hivatkozások szinte ellenőrizhetetlenné teszik a sok száz életrajzot bemutató kötetet. Kár, hogy a szerző abban sem volt következetes, hogy a valós, történeti múltban szereplő személyek sorába, bevette Gárdonyi Géza: Egri Csillagok című regényének hősét, egy kitalált alakot, nevezetesen Cecey Évát. A munkában található, mint már említettük, az egri temetőkben nyugvó jeles személyiségek felsorolása. A kiadvány 30, a temetőkben lévő síremlékeiről készített fényképfelvételekkel zárul. A rendkívül nagy szorgalommal készített, s hatalmas adtahalmazt felvonultató, hézagpótló munkába néhány hiba is becsúszott, amelyek azonban nem csökkentik annak értékét. A következőkben ezeket a fogyatékosságokat soroljuk fel. A 42-43. oldalon dr. Borovszky Sámuel szócikkéből nem derül ki róla, hogy mi volt a kapcsolata Egerrel. A 125. oldalon az áll, hogy Kapor Elemér: Kisváros a felhők fölött című könyvének anyagai „ ... a helyi Népújságban és az Archívumban, a Heves Megyei Levéltár időszaki kiadványában jelentek meg. ” Az igazság az, hogy az ebben a kötetben megjelenő írások mind a Heves Megyei Népújságban láttak napvilágot. A 149. oldalon Kovács Mihály festőművészről készített szócikk utolsó mondata nem érthető: „Hamvait 1930-ban Egerben hozták el végső nyugalomra” A 157. oldalon Legányi Ferencnél nem elég azt megállapítani, hogy ő gazdálkodó és kövületgyűjtő. Legányi kőzetgyüjteménye nem csupán országos, hanem európai jelentőségű a Bükk hegység geológiáját illetően. Imi kellene arról is, hogy dr. Lénáit János „ egyik kezdeményezője volt az egri vár 1925-ben kezdődő tervszrű és szervezett feltárásának. ” Valóban Lénáit nem egyik kezdeményezője volt a vár feltárásának, hanem annak tényleges elindítója, akihez dr. Pálosi Ervin és dr. Pataki János Vidor csak csatlakozott. A 173. oldalon szereplő dr. Málnási Ödön sírja nem az egri Hatvani temetőben, hanem az egyik bécsi köztemetőben van. A 243. oldalon azt írta a szerző, hogy Szmercsányi Lajos érsek először Miskolcon volt káplán. A valóság az, hogy Kápolnán kezdte el papi pályafutását, amelyet a plébánia falán emléktábla is hirdet. A 247. oldalon lévő Szügyi Trajtler Gézáról szóló szócikkben az olvasható, hogy „1921-ben Kápolnára nevezték ki igazgató-tanítónak... ” Trajtler Géza 1908-ban került a faluba, s ott tanított egészen 1927-ig. A 259. oldalon tárgyalt dr. Turtsányi Ambrus nemcsak egri kanonok volt, hanem 1960-tól nagyprépost is, mint az, sírkövén olvasható. A 268. oldalon az áll, hogy Vörösmarty Mihály 1830-ban járt Egerben. A valóság az, hogy a költő, mint az egri líceum vendégkönyvében is olvasható, 1829-ben járt Egerben. A 273. oldalon Wind István nevénél w olvasható, a sírkövéről készített fényképaláíráson csak egyszerű v szerepel. A munkában Kriston Endre segédpüspök neve kétszer is szerepel. Egyszer a bazilika altemplomába eltemetett jeles személyiségek neve közt, másrészt a Grőber-temetőben nyugvó személyek 310
