Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Gebei Sándor: Lengyel katonai menekültek Egerben (1939–1944) • 215

két érdekes adat is szerepel. A kommentárok nélküli adatok szerint Ungvárra érkezett Remberg vajdájategnap (szeptember 20-án, szerdán) az Uzsoki- hágón keresztül Magyarország területére lépett 53 lengyel menekült, őket az ungvári táborban regisztrálták. Szeptember 23-án, szombaton az Eger című napilap már arról tudósított, hogy „tegnap estére” a lengyel civil (polgári) és katonai menekültek száma Magyarországon már meghaladta a 10.000-et. Egy nappal később, ugyancsak az „Eger” vasárnapi száma részletesen foglalkozott a menekültek ügyével, mert az országnak 16-17.000 lengyel ember magyarországi elhelyezésének a problémáival kell megküzdenie.5 A szeptember 26-i lapértesülés „közel 20.000” lengyel emigráns magyarországi tartózkodásáról beszélt.6 A dokumentumok szerint, a Magyarországra való menekülés szeptember 18. és 28. között volt a legintenzívebb. Az Ungváron és Munkácson gyülekeztetett menekülteket vasúton Csap-Miskolc illetve Csap-Debrecen irányba szállították tovább.

A menekültek fogadásának, összegyűjtésének, ideiglenes elszállásolásának, étkeztetésének, a civilek és a katonák elkülönítésének, táborhelyekre való vasúti elszállításuknak stb. hallatlan bonyolult feladata a VII. (miskolci) és a VIII. (kassai) hadtest mozgósítási (mobilizációs) konnánybiztosaira hárult. Első intézkedésük - nem véletlenül - a kiszolgáltatott lengyel emberek védelmét szolgálta. A kormánybiztosok felhívták a magyar lakosság figyelmét arra, hogy a lengyel menekültek nehéz sorsából ne próbáljanak anyagi hasznot húzni, mert minden szerződés, minden megállapodás, bánniféle kereskedelmi, pénzügyi ügylet, amelyet magyar és lengyel állampolgár kötött, az semmisnek tekintendő. Ugyanis a bizonytalan eredetű tulajdon eltulajdonlása büntetés alá esik. A gépkocsik, motorkerékpárok, kerékpárok többnyire katonaság tulajdonát képezik, azokat elidegeníteni illetve megvásárolni tilos. Ugyancsak megtiltották a fogatos járművek (lovas szekerek), lovak, öszvérek, szarvasmarhák adás-vételét is. Azok a magyar állampolgárok, akik ilyen vagyontárgyakat mégis vásároltak a lengyel menekültekről, úgy három napon belül kötelesek voltak beszolgáltatni a városi elöljárósághoz.7 Mivel az ilyen tartalmú rendeletek nem ismétlődnek a későbbiekben, azt feltételezzük, hogy a kezdeti, kb. két hétig tartó bizonytalanságból fakadó visszaélések, uzsoráskodások megszűntek, legalábbis Egerben. Annál is inkább kijelenthetjük ezt, mert a magyar kormány az egri menekülteknek - akárcsak az ország más településein tartózkodó lengyel menekülteknek - azonnali pénzsegélyt utalt ki, majd napidíjat állapított meg és fizetett. Egerbe - túlnyomórészt - katonatisztek érkeztek, itt kapott elhelyezést a lengyel Katonai Térképészeti Intézet is.

5 Eger, 1939. IX. 24.-4.

6 Eger, 1939. IX. 26.-2.

7 Eger, 1939. IX. 24. - 5., Eger, 1939. IX. 26. - 2.

216