Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137
kérdése. Látjuk, hog)> a gazdasági forgalom minden ágazatában oly nag}> fokii hanyatlás állott be Egerben, mely a gazdasági élet haldoklásával egyenlő. Látjuk, hogy a földmíves nép minden kereseti forrását, kenyerét elvesztette már a szőlőművelés kivesztével. Látjuk, hogy a hajdan oly erős iparos polgári kar legnagyobb része teljesen elszegényedve eszi meg hajdani jólétének még megmaradt morzsáit. Látjuk, hogy a kereskedelem amúgy is kis területén a teljes pangás állott be. A pusztulás jelei jelentkeztek a közgazdasági élet egész mezején,”47 Ezek ténylegesen az elkeseredettség szavai. Valószínűsíthetően ez vezetett odáig, hogy a város sanyarú gazdasági helyzetén kormánypárti erővel próbáltak meg segíteni. Úgy gondolták, hogy kormánypárti miniszter, aki egyenesen a pénzügyminiszteri pozíciót betöltő személy hathatós lobbytevékenységet tud kifejteni az egriek érdekében. Valójában ebben van is valami, mivel az érintett Lukács László 10 éves miniszteri tevékenységének dokumentálására kiadatott egy vaskos kötetet, amelyben nyomon követhetőek a filoxéra okozta károkkal kapcsolatos intézkedések.48 Az éves bortermelés 1886-ban 3932755 hektoliter, azonban ez a szám 1892-ben 796560 hektoliterre csökkent49 Ennek következtében az állam segítséget nyújtott azoknak a gazdáknak, akiknek a szőlője kipusztult a természeti csapás következtében. Erről törvények is születtek, melyekről 1895. évi XIV. te. és az 1896. évi V. te. rendelkeznek.50 Az utóbbi törvény adta lehetőséget az egriek is kihasználták. Az 1896. szeptember 4-5-i ülések jegyzőkönyvi dokumentációja alapján Babócsay Sándor Eger város képviselőtestületének tagja indítványt nyújtott be a testülethez az 1896. évi V. te. értelmében létesítendő szőlőtelepek egyikének Egerben leendő felállítása tárgyában.51 Az indítványnak a teljes szövegét elfogadták és felirat formájában fordultak a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Ebben szólnak arról, hogy az egri borral nem sok más hegyi borvidék bora veszi fel a versenyt, de a filoxéra miatt sok termelő tönkrement. Eger szőlőhegyein 6000 kataszteri holdnyi terület esett áldozatul a pusztításnak, a város vonzáskörzetébe52 eső falvakkal együtt 30- 40000 kataszteri hold az, amely elpusztult. A filoxéra által a Magyar Királyság határain belül elpusztított 300000 holdnak az Eger és környéki települések teszik 47 Egri Újság 1896. október 9. 1. 48 M. Kir. Pénzügyminisztérium 1905. A filoxéra pusztította szőlőterületek felújítására szolgáló kölcsönök c. fejezet 343-348. 49 M. Kir. Pénzügyminisztérium 1905. 343. 50 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1894-1895. évi törvénycikkek. 1897. a. 250- 251. A szőlődézsma váltsági tartozások lerovására nézve adandó újabb állami kedvezményekről, Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár 1896. évi törvénycikkek. 1897. b. 6-13. A filoxéra által elpusztított szőlők felújításának előmozdítása tárgyában. 51 HML V-71/10. 52 Felnémet, Felsőtárkány, Novaj, Noszvaj, Bogács, Szomolya, Ostoros, Kistálya, An- domaktálya, Makiár, Kerecsend, Demjén, Feldebrő, Aldebiő, Egerszólát, Egerszalók, Szentmária, Verpelét, Egerbakta. 147
