Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137
ki az egy tized részét.5^ 1896. évi V. te. 1§ az, ami alapján az egriek kérvényezték a kipusztult szőlők felújításához szükséges szőlővesszőknek és oltványoknak a jutányos áron való hozzájutást. Mert arra a közgazdaságilag fontosabb bortermelő vidékeknek módjuk volt. Illetve egy olyan új intézmény felállítását, amely szőlőművelés és szőlőtermesztés népszerűsítését és oktatását irányozta elő.53 54 Az Egri Híradó beszámol a kormánypárt országgyűlési választási programjáról, pontosabban arról cikkez, hogy a Szabadelvű Pártot teszi felelőssé Eger gazdasági elszigeteltsége miatt.55 A cikk szerzője maró gúnnyal ad hangot nemtetszésének a program kapcsán. A Szabadelvű, inkább „szabottelvűek”, ahogyan a függetlenségi sajtó nevezi a kormánypártot, egyfajta gazdasági élénkülést, infrastrukturális fejlesztést irányzott elő. Azonban a helyi adminisztráció hivatalosan is kitűzte a választások napját. Az Eger város Közgyűlési jegyzőkönyvének tanúsága alapján a közgyűlés elnöke Grónay Sándor a város polgánnestere 1986. október 12-én hirdette ki Ferenc József és Bánffy Dezső közös levelét, amely a választásra hívott fel.56 Az ellenzék is pártértekezletet tartott, ahol szintén határoztak a választásra jogosultak a képviselőjelölt személyéről. Ennek eredményeként, a 48-as mandátumát csak egyszer elvesztő Eger addigi képviselőjének szavaz bizalmat a pártértekezleten.57 58 59 Maga Szederkényi programbeszédében, tudva leendő ellenfele személyéről, a fő hangsúlyt a növekedő adóterhekre tette, hozzátéve, hogy a kvótaemelés is azzal fog járni. Beszédében kihangsúlyozta, hogy ő, amit lehetett megtett a városért, felsorolta érdemeit a dohánygyár létesítésében, a reáliskola megnyitásában, az Eger-Nádasd közötti vasút létrejöttében is mindent megmozgatott, nem rajta múlott, hogy nem valósult meg. Kiemelte, ajtaja mindenki előtt nyitva állt, ő maradt az, aki volt: szerény munkása a hazának és városának.”5* A választás logikusnak tűnt, hisz a jelölt, Szederkényi (Sompf) Nándor mögött nagy politikai múlt állt. A képviselő 1838-ban született Sikátorban. Alsó és középiskoláit befejezve tanulmányait az egri szemináriumban folytatta. Ezt követően beiratkozott a Pesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára. Miután két évet hallgatott az egyetemen, felsőfokú tanulmányait megszakította, vizsgáit nem teljesítette.60 Majd visszatért Egerbe és vármegyei tisztviselői állást töltött be, 1862-ben megalapította a Mátra című politikai lapot.61 1867-ben Heves vármegye aljegyzőjévé választották meg. E minőségében résztvevője a 53HML V-71/10. 54 HML V-71/10. 55 Egri Híradó 1896. október 10. 1. 56 HML V-71/10. 57 Egri Híradó 1986. október 13. 1-5. 58 Egri Híradó 1986. október 13. 1-5. 59 Kozma György 2002. 293. 60 Kozma György 2002. 295-196. 61 KISS Péter 1988. 174. 148
