Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137
felül mindenekelőtt a helyi sajtóból ismerhették meg. Alapvető volt a jelölt beazonosításában, hogy kora melyik nagytekintélyű politikusára hivatkozott. A választás menete nagyjából a következő volt: a kortesek a választókat csoportosan a választás színhelyére vezették. Ez nem volt egyszerű dolog, hisz a választás mindig egy helyen, a választókerület székhelyén zajlott. Az ideutazta- tást, a fuvarozást meg kellett alaposan szervezni. Ezt némileg könnyítette, hogy a falvak sok esetben egy jelölt mellett kötelezték el magukat. Az ellentáborokat külön helyen táboroztatták. A választás megnyitásakor az elnök felszólította a megjelent választókat, hogy jelöljenek valakit képviselőnek. Egy jelölt esetén azt kikiáltották képviselőnek, többes jelöléskor megkezdődött a szavazás, mégpedig táborok szerint. A választás addig tartott, míg akadt választó, aki szavazásra jelentkezett. A szavazás nyílt rendszeréből következően élőszóban, ajelölt nevének pontos bemondásával történt.22 Mind a szavazás módja, mind magának az egész választásnak a menete számtalan visszaélésre adott lehetőséget. E lehetőségekkel, hatalmi helyzeténél fogva, a konnánypárt nagyobb mértékben rendelkezett. A választójog 1874-es szabályozásának módja, tartalma, ill. a jogbővítéstől való elzárkózás is lényegében annak a beismerését jelentette, hogy az adott politikai rendszer csak a társadalom zömének a választójogból való kirekesztésével látja biztosítottnak saját önfenntartását.23 Sőt, még ez a szűkre szabott kör sem jelentett garanciát, ezért igénybe is vették azokat a kiskapukat, amelyekre ők maguk hagyták meg a lehetőséget. Az általános korrupció fokozatosan az ellenzéki erőket is hasonló módszerek alkalmazására késztette, egyre inkább életidegennek és ostobának számított az, aki nem alkalmazta, és nem fogadta el a lélekvásárlás szabályait. A módszereikben, fellépésükben, viselkedésükben (a jelöltek, ha eltérő arányban is, de ugyanazon társadalmi kategóriákból kerültek ki, mindegyik oldalon) egyre több hasonlóságot mutató politikusok azonosságának lett a következménye az, hogy a kívül rekedtek számára ez a politika elutasítandó, „úri huncutság” lett. Ami nem záija ki, hogy választáskor ne várnák el az ingyen italt-ételt, esetleg pénzt a szavazatért.24 Eger a választások előestéjén Eger a korabeli Magyarország kisvárosainak egyik jelentékenyebb helyszíne és nem utolsó sorban Heves vármegye székhelye, mindemellett egyházmegyei központ is. Akkoriban a hanyatló kisváros képét mutatta, mivel a polgárság száma csökkent és a nagyipar sem tudott tartósan gyökeret verni. Egernek 1870-ben 22 BOROS-SZABÓ 1999. 133-134. 23 GERŐ András 1988. 69. 24 BOROS Zsuzsanna-SZABÓ Dániel 1999. 134-135. 143
