Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137

19150, 1890-ben 23638, majd 1900-ra, pedig 25893 lakosa volt.25 A XIX. század második felében az ipari termelés a városban nem volt jelentős, illetve korábban nagyobb méreteket öltött.26 Ezt a pozícióját a térség már nem töltötte be. Az 1870-es években kiépült főbb közlekedési útvonalak és vasútvonalak elkerülték Egert. A Füzesabony-Eger szárnyvonalat csak 1872. november 3-án adták át a forgalomnak, ez a késés jelentős hátrányokat eredményezett a város gazdasági életének fejlődésében.27 Viszont a kézműipar ennek ellenére is Gyöngyösön és Egerben összpontosult.28 A helyi ipar mellett a mezőgazdaság a gazdaság másik jelentősebb szektora. A lakosság nagy része a hóstyákon29 élő parasztságból került ki, akiknek csaknem a fele szőlőtermesztéssel foglalkozott. Vagyis a város gazdasági élete valamilyen formában így vagy úgy kapcsolatban állt ezzel. Azonban a legnagyobb probléma, hogy a filoxéra járvány kipusztította az Eger környéki szőlőtőkék csaknem egészét. A filoxéra 1886-ban jelent meg először a környéken, aztán az elkövetkező 9 esztendőben hatalmas mértékű pusztítást végzett.30 1888-ban a szőlővel beültetett föld nagysága 3985,30 ka- tasztrális hold, ezzel szemben 1895-ben ez a szám 320-ra csökkent.31 Tehát nem véletlen, hogy az egriek az 1896. évi választások kapcsán a kormánytól vártak segítséget.

Viszont ezzel egy időben a katolikus egyház befolyása jelentősen növekedett, igaz az érseknek már nem volt javaslati joga a várost vezető személyek megválasztására. Azonban az 1871. évi XVIII. te. a városi képviselőtestületeknél bevezette az úgynevezett virilista rendszert. Ennek a rendeletnek az értelmében a képviselőtestület tagjainak csak a felét választották a másik fele, pedig a legtöbb adót fizetők polgárok közül került ki.32 Összesen 104 képviselő volt és ez alapján 52-en virilisták voltak. Korábban a papság nem került be a városi képviselőtestületbe, de ezzel a lépéssel a városigazgatásban megjelentek az érsekség, a káptalan, a plébániák papi személyei. Tehát a gazdag egyház csendben átmentette a politikai hatalmát és így elsimultak a városi hierarchiában a hatalmi harcok.

A kulturális életről elmondható, hogy nagyon pezsgő és színes volt, gondoljunk csak ilyen személyekre, mint: Szvorényi József, Bródy Sándor, Gárdo25 KÁRBIN Ákos 2008. 50.

26 ORBÁNNÉ SZEGŐ Ágnes 2005. 45.

27 KRISTON Pál 1992. 34.

28 Lásd: CSIFFÁRY Gergely 1996.

29 A hóstya kifejezés Eger vonatkozásában a közép-felnémet Hochstadt elnevezésre eredeztethető vissza. A Hóstya, vagy előfordulhat hóstát, hustác alakja is, külvárost, elővárost, felsővárost jelent.

30 Eger, 1886. június 8. 182-183. és Eger 1886, június 15. 196. számolnak be a filoxéra megjelenéséről Eger határában.

31 KOZÁRI József 1982. 136.

32 NAGY József 1978. 290.

144