Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137
október-november fordulójára képviselőválasztást írt ki. A kormány kedvezőnek ítélte meg a pillanatot pozíciójának megerősítésére. A választójog A dualizmus kori választójogot és a választások lefolytatását az 1848-as magyarországi és erdélyi, illetve ezeket egységesítő és bizonyos részeit módosító 1874 XXXIII. te. szabályozta.14 A változtatást a politikai közvélemény mindegyik összetevője igényelte, ám természetszerűleg másképp. A végeredmény természetesen a kormánypárt érdekeit tükrözte, amelynek nem állt érdekében a választói jogosultság kiteljesztése. Ugyanis már a dualizmus kori első választáson nyilvánvalóvá vált, hogy a dualista rendszer a szűkebb értelemben vett Magyarországon, a magyarlakta vidékeken megbukott.15 Ezért nem következett be sem a választókerületek aránytalanságainak felszámolása, sem a választásra jogosultak köreinek kitelj észté se. Sőt, a módosított törvény szigorúsága miatt, ami leginkább az adóhátralékosok, parasztbirtokosok és kisiparosok, tízezreinek kizárásában öltött testet, mert az új törvény gyakorlatilag emelte a cenzust, visszaesett a választójogosultaknak az ország népességéhez viszonyított aránya 6, 8%-ról 5, 5%-ra.16 A választójogi törvény hosszú időre nemcsak leszűkítette a választók körét, hanem ezen belül is intézményesen sújtotta a magyarlakta vidékeket, így Hevest is. Az adóhátralékosok kizárása (1899-ig) leginkább az országos átlagnál nagyobb földadóval terhelt, ezért adófizetési gondokkal küszködő, a függetlenségi jelölteket preferáló magyar parasztgazdákat büntette.17 A választókerületek elmaradt arányosítása, aminek következtében egy-egy képviselőt igencsak eltérő számú választópolgár juttatott mandátumhoz ugyancsak, a népességszámban dinamikusabban fejlődő magyarlakta településeket sújtotta. Összességében elmondható, hogy a választók számának gyarapodása elmaradt még a lakosság növekedési ütemétől is. Sőt általánosan az is elmondható, hogy a választók 20%-a nem is élt szavazati jogával.18 A dualizmuskori választásokat az egy kerület egy man- dátumos, abszolút többségi nyílt választási rendszer jellemezte.19 Részvételi arányhoz nem kötötték a választás érvényességét. Ha az első fordulóban senki nem szerezte meg a leadott érvényes szavazatok több mint 50%-át, akkor a második fordulóban a legtöbb szavazatot nyert két jelölt csapott össze újból. A 14 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1872-1874. évi törvénycikkek. 1896. 314-333. 15 GERŐ András 1988. 18. 16 ESTÓK János 1999. 110. 17 KOZÁRI Mónika 2005. 131. 18 CIEGER András 2000. 10. 19 BOROS Zsuzsanna-SZABÓ Dániel 1999. 130. 141
