Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137
Lukács László ,Jöfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban Mi az oka annak, hogy egy több évtizedes ellenzéki múltú város, mint amilyen Eger is volt az 1896. évi országgyűlési képviselő választásokon, kormánypárti képviselőt, illetve azon felül is minisztert választ követének? A millennium évében, 1896-ban tartott választáson nem Szederkényi Nándor (1838-1916) szerzett mandátumot, a város korábbi Függetlenségi párti képviselője, hanem egyenesen a kormánypárt, a Szabadelvű Párt, báró BánfEy Dezső (1843-1911) miniszterelnök kormányának pénzügyminisztere, Lukács László lett Eger város országgyűlési követe. Ela Lukács nevével találkozik az olvasó, akkor óhatatlanul a méltán elhíresült Désy-Lukács per sejlik fel gondolataiban.1 Ezen dolgozatnak nem célja a per és körülményeinek ismertetése. Sokkal inkább megkísérli nyomon követni magát a választást. Megpróbálunk következtetni arra, hogyan gondolkoztak az egri politikai körök gazdasági érdekeiket szem előtt tartva. Számot vetettek-e a korábbi ellenzéki politikával, illetve annak sikertelenségével, bíztak - e az 1896-os választások kormánypárti sikerében? Nagy reményeket fűztek a pénzügyminiszter úr politikai és gazdasági befolyásához. Igazi gazdasági élénkülést feltételeztek az új politikai váltás következményeként. Lukács László Lukács László 1850. november 24-én született Zalatnán. Családja örmény eredetű, amely magyar nemességet kapott. Az ifjú Lukács 1873-ben szerzett jogi doktori oklevelet a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. Az egyetem befejezését követően a korszakban szokásos külföldi tanulmányút következett az ő életében is. Megfordult Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Francia- országban.2 Majd a Győri Jogakadémia tanára lett, ezt az állását 1874 és 1876 1 Politikai per, amelynek előzménye, hogy Désy Zoltán Európa legnagyobb panamistájának nevezte Lukács László miniszterelnököt. A perben Désyt elítélik, majd fellebbezett és bebizonyította igazát. Lukács elbukott a perben és ennek következtében le kellett mondania a miniszterelnöki posztról. Irodalom: GERŐ András szerk.: Skandalum. Magyar közéleti botrányok 1843-1991. T-Twin Kiadó, Budapest. 1993. FABIS: A Désy-Lukács per okmánytára. Budapest. 1913. 2 Révai Új Lexikona 2004. 565. 137
