Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Veres Gábor: Adatok a Bükk és a Mátra környezetében kialakult bútorkészítő központok XVII–XX. századi történetéhez • 93
bútordarab ugyanis abból a korszakból maradt fenn, amikor már a két hevesi mezővárosban átvették az asztalosok a mezőkövesdi stílust. így nevezték ugyanis a Miskolcról kiindult - fent említett - új díszítésmódot, mely a matyó főváros felől terjedt el Heves megyében. Az Egerhez köthető, vörös, fekete tussolással alapozott virágos ládák közül a legkorábbi datált példányt 1850-ből ismerjük,44 de 10 évvel ezelőtt is készülhettek már a városban hasonló darabok. Bár az elnevezés a matyó bútorral való szoros kapcsolatra utal, Eger stílusának vizsgálatánál többrétegű hatást tapasztalhattunk. Természetesen itt is felmerült a kérdés, mennyiben tekinthető a fentiek ismeretében önállónak és mennyiben egy uralkodó stílus egyik változatának az egri készítők bútora. Azt a megvizsgált bútoranyag is bizonyította, hogy a két álláspont között nagyon keskeny határ húzódhat. A párhuzamok vizsgálata alapján a múzeumi gyűjteményekben besorolt bútorok között több az egri, mint az eger-mező- kövesdi meghatározás, mely jelzi az elkülönítő jegyeket. A matyó hatás a stílus szélesebb körben való megismerését, divatját jelentette, de a teijedés semmiképpen sem tekinthető egyirányúnak, hiszen a rimaszombati bútor a területen már ezt megelőzően is jelen volt. A vörös, feketével csíkozott alapszín hangsúlyosabb, önállóbb eleme maradt mindvégig a díszítésnek. Ennek főleg az volt az oka, hogy a virágozás kisebb felületet foglalt el, töltött meg, mint a mezőkövesdi bútornál. Sőt több olyan tékával és asztallal rendelkeznek a gyűjtemények, melyen nincs vagy nagyon kicsi a színes virágozás. Ezekben az esetekben az alap fekete csíkozása fokozottabb díszítő szerephez jutott, füzérekben, ívekben festve.45 A kisebb méretű ládák hosszabb ideig keresettek maradtak a palócság körében. Csakúgy, mint az oldalirányú csokor ábrázolás és a virágok kontúrozása.46 Ezek a kapcsolatok ugyanúgy utalhatnak a rimaszombati bútorra, mint a mezőkövesdi virágfestés század közepi jellemzőire. A csokorban ábrázolt virágok fejei azonban mindvégig kisebbek maradtak, mint a rimaszombati bútornál és megőrizték a szárak, levelek ábrázolását is, bár sokszor sajátos, például kék színnel47 Az egri és gyöngyösi virágozó asztalosokat a matyókéhoz képest visszafogottabb díszítésmód jellemezte, a festett bútor divatja során. Az általuk készített darabok a mezőkövesditől jól elkülöníthetők. Ezt a stílust a XX. század második évtizedéig igényelte a parasztság. Ekkor azonban már csak egy asztalos, Lajer József és a virágozást végző felesége készített Egerben festett bútor. 44 DIV.N. 72. 10. 1. 45 NM. 2001.27. 1. 46 NM 87. 59. 1. 47 DIV N 61. 242. 1., DIVN61. 243. 1. 104
