Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Veres Gábor: Adatok a Bükk és a Mátra környezetében kialakult bútorkészítő központok XVII–XX. századi történetéhez • 93

lakáskultúrájára, hanem az egri asztalosok tevékenységére, stílusára is hatással volt.

Bár a tradicionális paraszti kultúra a XX. század elejétől - az ország más tájaihoz hasonlóan - Mezőkövesd környékén is fokozatosan felbomlott a matyó népművészet fennmaradását nagyban segítette, hogy díszítőművészetüket a nemzeti kultúránk reprezentatív megjelenítőjének választották, és a magyar népművészet jellemzőjeként mutatták be itthon és külföldön.3'

Az idegenforgalom nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hagyományok szerint díszített darabokat - közte a matyó bútorokat - iparművészek ma is készítik.35 36

Eger, Gyöngyös

Az egri asztalos céhet 1732-ben,37 a gyöngyösit 1771-ben alapították38, de ettől jóval korábban is működtek már asztalosok a településeken. Egerben a török terjeszkedés előtt elsősorban a püspöki központ ellátásánál dolgoztak.

Eger 1696-os elfoglalása után is dolgoztak a városban asztalosok, mely ekkor is jelentős közigazgatási székhely volt. A visszafoglalás után több török asztalos Egerben maradt, közülük ketten 1687-ben Miskolcra költöztek.39 Az 1688-as összeírások is említenek Egerben asztalosokat, így Johannes Weinreicht, akinek sarokháza Georg Heber paszományos házával szemben a Minoriták terén állt.40

A XVIII. század elején Egerbe letelepedő kézművesek jelentős része német, akiket az újjáépítéssel, illetve a város új barokk arculatának kialakításával kapcsolatos munkaalkalmak vonzottak a településre.

Nem véletlen tehát, hogy a vegyes - a lakatos, üveges, esztergályos és puskaműves mestereket is tömörítő - céh privilégiuma az eredeti latin mellett németül íródott és a mesterré váltak névsorát is egészen 1805-ig német nyelven vezették. A céhet 15 mester alapította, közülük 8 volt asztalos és számuk a céh története során mindvégig meghatározó maradt.

35 FÜGEDI Márta 1989. 313-328.

36 Kovács Szabolcs bútorfestő, a Népművészet Ifjú Mestere munkái a Matyó Múzeum új állandó kiállításán is láthatóak. VISZÓCZKY Ilona-VÍG A Gyula 2006. 22.

37 HML.IX-6.1/b.

38 ELTE KIV/25.

39 VERES László 2005. 88.

40 HML XII-3/a. 58. kötet. Közli: KOVÁCS Béla 2006. 122.

102