Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Veres Gábor: Adatok a Bükk és a Mátra környezetében kialakult bútorkészítő központok XVII–XX. századi történetéhez • 93

Az egri vegyes asztaloscéhbe felvett mesterek 1733-1868 között.

Az épületasztalos munkák mellett tevékenységük elsősorban a polgári, nemesi és egyházi épületek bútorzatának elkészítésére irányult. 1780-88 között például Lutter Tamás készítette el püspöki megrendelésre a Lyceumi könyvtár szekrényeit.41

Az Egerben élő polgárok, nemesek végrendeletei gazdag bútorzatról tanúskodnak42 már a XVIII. század elején is. A város gyors ütemű fejlődése a XVIII. században olyan igényeket támasztott egyes években, melyet nem is mindig tudott az itt letelepedett 8-10 asztalos kielégíteni. Eger XVIII. századi faiparát a megrendelésre dolgozó német asztalosság jellemezte.

Bár Gyöngyösön is meghatározó volt a jobban fizető egyházi, földesúri, polgári megrendelések kiszolgálása. Már a gyöngyösi vegyes céh kialakulásakor is voltak vásározó asztalosok a tagok között, melyre az artikulusok is utalnak.43

A két központ korai időszakának stílusáról keveset tudunk. Ennek egyik oka lehet a vásári értékesítés és ezzel együtt, a paraszti igények kiszolgálásának kisebb súlya. A XVIII. század második feléből azonban már több utalás van az asztalosok vásárokon való megjelenésére, de nem sikerült ebből a korszakból olyan bútort találni, amely egri vagy gyöngyösi készítőhöz köthető. A legtöbb

41 Thomas Luttert 1774-ben vették fel a céh mesterei közé. HML IX-6/b 5.

42 Eger város tanácsának iratai között több száz hagyatéki összeírás található 1709-től kezdődően. HML V-l/b (B. IV. 19. Heintz Gáspár hagyaték összeírása. 1709. VI. 15.)

43 ELTE K Kézirattár. Privilégia et articuli ceharum IV/25. VIII. ac.

103