Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Veres Gábor: Adatok a Bükk és a Mátra környezetében kialakult bútorkészítő központok XVII–XX. századi történetéhez • 93
rágzása” a díszítőművészet más ágaira is hatott. Ez utóbbi olyannyira új fejlemény, hogy kialakulását a kutatások a XIX. század második felére teszik A díszítőművészet harsány színei a lakáskultúrában is megjelentek és ez eredményezte a sajátos matyó bútor kialakulását. Az első datált példányok az 1840-es években készültek, Miskolcon. A mezőkövesdiek számára a miskolci asztalosok az 1860-70-es évektől kezdik el a dúsan virágozott élénk színekben pompázó ládák, ágyvégek készítését. A festés változása a Miskolcon és környékén értékesített ládák esetén is jellemző, de élénkségében a mezőkövesdi lakáskultúrában kedveltté vált darabok jelentették a színes festés csúcsát. A matyó bútor legjellemzőbb darabjai a festett ládák. A nagyobb méretűeket kedvelték,23 24 melynek elején megjelent - mint a díszités része - az álfiók. Ezt lécekkel, fogantyúkkal is jelölték, kiemelték. Általában két álfiókot,készítettek” alul, illetve felül, melyekre hosszában végigfutó virágfuzéreket festettek. Az álfiókok, illetve a két oldalt álló esztergált, fekete féloszlopok keretezik, kiemelik a középső mezőt, melyre a festett fomotívum került. Középen egy kisebb virágfuzér, két oldalán pedig szimmetrikusan, körben festett virágcsokor. A kompozícióból eltűntek a szárak, levelek csak a színpompás virágzatok, szirmok látszanak, kontúrozatlanul foltszerűen. További jellegzetességé vált az 1870-es évektől a középső virágfuzér és a csokrok közé ékelt két aranysárga búzakalász csokor. A festés felsorolt jellegzetes díszítményei kerültek a tornyos nyoszolyákra is. Figyelembe véve természetesen az eltérő felépítést, szimmetriát. Az álfiókokon alkalmazott virágfuzérek a lábakon és a torony peremén futnak végig. A körben elhelyezett virágcsokor a torony központi motívuma.25 Ha van évszám az rendszerint a torony alatti négyzetes tábla közepén - felül vagy az alsó peremnél26 - széles füzérrel futtatva jelent meg. A matyóknál jellemző volt az asztalok és a székek festése is. Az asztalok lábára kerültek a virágfuzérek, az asztallap közepére pedig, a körben futtatott csokor. A festés miatt az asztalok lábát szélesebbre készítették, ívesre fűrészelték,27 az asztallapon a kultikus térre, a kenyér szentségére utaló IHS monogrammal is találkoztunk.28 A székeknél a széles fekete csíkokkal, habokkal futtatott vörös alapszín az ülőlap és a háttámla jellegzetessége, míg a lábak már egyszínű feketék. Az ülő23 FÉL Edit-HOFER Tamás 1975. 433-453.; FILEP Antal 1980. 535. 24 A bútorok befogadó képessége megközelítette a fiókos kaszlikét. Például NM. 53. 83. 2. Magasság: 83cm, Szélesség: 68cm, Hosszúság: 118 cm. Befogadóképesség 0,66 m3, míg egy átlagos méretű négyfiókos kaszlié 0,82 m3 (DIV.N.2003.13.1.) 25 DIV.N.1975. 33. 1. 1-4. Tardon használva, 1895. 26HOM.N. 71. 1. 3. Mezőkövesd, 1913. 27 HOM.N. 53. 605. 1. 28 HOM.N. 53. 606. 1. 100
