Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
mánynak érdekében állna mielőbb lezárni a hevesi ügyet, ezért nem célszerű tovább vitába bocsátkozni, ezért tette a következő sanda megjegyzést, a „belügyminiszter úr Eger városára vonatkozólag is nyilatkozott. A ház megnyugvását illetőleg pedig bátor vagyok megjegyezni, hogy én ellenkező hangokat nem hallottam...” Több se kellett a szélsőbal szókimondó képviselőjének Patay Istvánnak, aki beszólt: „Erre az oldalra is kell hallgatni!”69 Valóban kezdett parttalanná válni a következő lépésekről a vita, mire Deák Ferenc kért szót, s rendet vágott az ellentmondó vélemények között. Felszólalására a kormánypárti többség elhatározta, hogy nem tér ki a vita elől, mert el kell oszlatni a megyék önkormányzatát „féltők és a kormányi felelősség alkal- mazhatása iránt aggódók kétségeit.” A képviselőház ne döntsön egyszerű szavazással, „mindenki mondja el okait, miért van, vagy nincs megelégedve az adott válasszal, mely alkalommal Almásy Sándor szintúgy elmondhatja okait,” viszont utána a ház határoz. Ha Almásy és Csiky indítványa az interpellációjuktól eltérő tárgyat érint, akkor azokat ki kell nyomtatni és új képviselői indítványként kell kezelni. Az aznapi vita végül úgy zárult, hogy a képviselőház szavazás útján kimondta, hogy a miniszteri felelet felett folytatja a vitát. Almásy Sándor 1867. október 31-én valóban előállt önálló képviselői indítványával, melyet Pap Pál, Madarász József, László Imre, Böszörményi László, Válly János, Bobory Károly, Deáky Lajos, Patay István és Csiky Sándor aláírásával támogatott, s bejelentette, „a kormányt vád alá helyezni kérjük.” Ettől a Balközép elhatárolódott, Csemátony Lajos pusztán „elhamarkodottnak” nyilvánította a kormány lépését, de annak jogosságát nem vonta kétségbe. Tisza Kálmán hasonlóan nyilatkozott: elismerte, hogy Eger bizalmi nyilatkozatában és Heves megye kifogásolt végzéseiben „vannak olyanok, amik az ő meggyőződése szerint is megtámadhatók.” Viszont ez nem jogosítaná fel a kormányt, hogy a váci levél tartalma ellen emelt vád miatt - a közigazgatási úton kimondott bírói végzés előtt - „bűnrészeseknek nyilvánítsa mindazokat, kik a törvény szerint még csak vádlott egyén irányában bizalmat nyilvánítanak.” A kormány eljárása Eger városára vonatkozóan az „alkotmányosságba ütközik.”70 A vita lényege abban kristályosodott ki, hogy míg az ellenzék a megyei autonómia érinthetetlenségének biztosítását kívánta, ezzel szemben a kormánypárt elengedhetetlennek tartotta a megyéknek a felelős parlamenti kormány alá rendelését. Az ellenzék fellépését jogilag megalapozta az 1848. XXIV. tc„ mely kimondta, hogy „a szabad királyi városokról ideiglenesen rendelkező XXIII. tc„ mennyiben a választásokról, választókról és képviselőkről szól... azon községekre is kitelj esztetik, melyek első bírósági hatósággal ellátott rendezett ta69 70 Uo. 56. Deák Ferenc munkái 2004. CD-ROM. 95
