Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
A rendelet végrehajtását pedig az 1848. XXIX. te. előírása szerint az illetékes vármegyére kellett bízni, minthogy „a megyék a végrehajtó hatalom rendes közegei,” a megyét illeti meg a mezőváros és községek fölötti felügyelet joga. „Miután Heves vármegye a rendelet végrehajtását Eger városa irányában nemcsak megtagadta, sőt az iránti felterjesztésébe a nevezett város törvénytelen eljárását egyenes védelme alá vette, a kormány előtt nem maradt más út, mint a rendelet végrehajtását a korábbi gyakorlathoz képest kir. biztos által eszközölni, akit a király fő felsége a felelős kormány előterjesztésére nevezett ki” - ismertette valóban tényszerűen a történteket a miniszter. Beszédének utolsó részében tért ki röviden Kovách László interpellációs kérdésére. Rajner Pál királyi biztos „hivatalos tudomásom szerint” elérte célját, már csak jelentésére várok, hogy „a legfelsőbb helyre a kellő felterjesztést megtehessem” visszahívására. S a kormány ezután „örömmel fogja a közigazgatást és a törvények végrehajtását nemes Heves megye bizottsága kezeibe ismét visszahelyezni” - fejezte be beszédét a belügyminiszter.66 Válaszát Kovách László képviselő elfogadta, de Almásy Sándor elutasította. Továbbra is „tagadom, hogy joga volt a kormánynak Heves megye bizottságának üléseit felfüggeszteni” - mondta, s kilátásba helyezett egy önálló képviselői indítvány beterjesztését e tárgyban. Az ülésteremben halk moraj vonult végig, mert a legérintettebb város, Eger 48-as országgyűlési képviselője, az egykori halálraítélt, s Kufstein várbörtönét is megjárt nagytekintélyű képviselő Csiky Sándor kért szót. Izgatott volt, még Kovách képviselőtársa keresztnevét is eltévesztette (Ferencet mondott László helyett), interpellációját szóban megindokolta, majd írásban is benyújtotta.67 Csiky interpellációja két részre volt bontva, de valójában egy kérdésre irányult: „...hazánk melyik törvényeiben véli gyökerezni azon jogot a kormány, melynél fogva egy törvényes hatóságnak jogszerűleg hozott végzését kir. biztos által megsemmisítheti,” s eltilthatja Eger városát, hogy „politikai vitatkozásaiban határozatot hozhasson?” Szentiványi Károly házelnök észrevette, hogy Csiky feltevése nem tartalmaz új szempontot, „láttam, a tisztelt ház megnyugodott” a belügyminiszteri válaszban, ezzel célzott rá, hogy álljon el a képviselő az interpelláció beterjesztésétől. Csikyt azonban hajlíthatatlanul ragaszkodott a Házszabály rendelkezéséhez és így kénytelen volt gr. Ráday László jegyző felolvasni interpellációját. Tisza Kálmán azonnal elmarasztalta Szentiványit kijelentéséért, hogy „a ház a minisztérium feleletét helyeslé.”68 Még el sem hangzott a miniszteri válasz, emellett Almásy indítványt akart benyújtani, hogy csak annak vitája után döntsön a ház. A házelnök tudta, a kor66 KN. V. köt. 55. 67 Uo. 55-56. 68 Uo. 56. 94
