Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75

felszólította a kormányt, hogy „Heves vármegye irányában követett azon eljárását, mellyel annak bizottmányi ülését kir. biztos által felfüggesztette, igazolja.”64 Szekfíí Gyula a szenvedélyes vitázók közül kiemeli a ,józan észjárású” Besze János képviselő hozzászólását, Kossuth egykori hívóét, aki szerinte találóan jellemezte október 30-án e haszontalan vitákat. „Uraim, sok a teendője az országgyűlésnek: a nép érdekeiért még nagyon keveset tettünk. Csak terhek elvállalásáról gondoskodtunk, s azalatt, míg az idő halad, a nép érdekei nem igen tárgyaltatván, a bizalmatlanság konkolyai eltüntetvén országszerte, midőn már a városokban is így kezdenek nyilatkozni (- mint Egerben a lázongok -), s a minisztérium szigorú kötelességében eljár és ezt jelenti, afölött tanácskozni, hogy kielégítő vagy nem kielégítő a felelet és a dolgot akkorra halasztani, mikor még egy képviselő ígért indítványát majdan jövőre be fogja adni, ezt én nem értem.” Ilyen nézet is volt, de mindez nem kendőzhette el a hevesiek igazát.

Wenckheim Béla báró belügyminiszter a kormány nevében 1867. október 30-án válaszolt mindkét interpellációra: elsőként Almásy Sándor felvetésére, a felelősséget illetően., JVIéltóztatnak emlékezni - mondta - külföldön élő hazánkfiának, Kossuth Lajosnak (Éljenzés a szélsőbaloldal tagjai részéről. Élénk felkiáltások: Halljuk! A középen) a váci választókhoz intézett levelére, amelyben politikai hitvallását előadván, azon elvet állítá fel, hogy a felséges uralkodóház és hazánk önállása egymással összeférhetetlenek.”65 Nem szükséges bizonyítani, hogy „ezen elv homlokegyenest ellenkezik a nemzet egyik legfontosabb alaptörvényével, a Pragmatica Sanctioval, ellenkezik az 1848. évi törvények szellemével... oly elv van hirdetve, amelyet lehetetlen volna érvényesíteni anélkül, hogy összes közjogi állapotaink fel nem forgattatnának.”

A kormány ezt nem tűrhette, ezért foglaltatta le az érintett levelet, utalt a lap e számának elkobzására. „Eközben Eger városa azon megfontolatlan lépést követte el, hogy Kossuth Lajoshoz intézett bizalmi nyilatkozatban helyeslését fejezvén ki kivétel nélkül mindazok iránt, amik Kossuth Lajosnak különböző nyilatkozványaiban foglaltattak,” ezért a kormány kettős dilemma elé került. Mérlegelnie kellett, hogy „a törvény sorompói elé állítsa” ezen elvek követőit, vagy enyhébb rendszabályt alkalmazzon, s egyszerűen „első sikamlásnak” tekintve, megsemmisítse a végzést. Az utóbbi mellett döntött, figyelembe vette, hogy „ily politikai kérdések discussioja által a nevezett község túllépte a korábbi százados gyakorlat által részére kitűzött hatáskört, melyet az 1848. évi XXIV. te. is változatlanul fenntartott.”

64 CLXVI. ülés (1867. okt. 30.); Uo. 54.

Uo. 54. - Besze Jánost,józan észjárású” képviselőnek nevezi Szekfíí Gyula: „Hogyan is érthette és helyeselhette volna józan ész és hazafiság a közjogi harc e modem parlamenti csíráit, melyekből azóta a házszabály vitáknak, technikai obstrukciónak, parlamenti őrségnek egész rendszere fejlődött ki”. Szekfíí Gyula 1938. 228.

93