Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
Kossuth a megyék politikai súlyának megőrzésében hathatós elleneszközt látott a kormány elleni küzdelemben. Kossuth felidézte 1848-at is, amikor nem kevéssé azért törekedtek „a személyes felelősséggel járó miniszteri kormányzatnak a felelősséget kikerülő collegiális kormányzat helyébe állítására, hogy a municipalis intézmények, a magyar alkotmányos szabadság eme legbecsesebb őrei és eszközei a hatalom túlcsapongásaitól megóvassanak.” Levelében célzást tett arra nézve, hogy a képviselők az országgyűlés ülésein is vessék fel a kérdést, és nyílt állásfoglalással kényelmetlen helyzetbe hozhassák a kormányt: „Remélleni szeretném, hogy a municipalis institúciók sérthetetlensége a nemzet képviselőiben hathatós oltalmazókra találjon.” Kossuth állásfoglalása természetszerűleg bátorítást adott a parlament szélsőbal szárnyának, s Kossuth várakozásának megfelelően kemény politikai csatározásba torkollott. Szekfü Gyula a kormányzó Deák-párt alapvető hibájának tartja, hogy „erőteljes, aktív fellépésre alkalmas programot nem nyújtott, sőt még liberális intézményekről és reformokról sem beszélt, s így a parlamenti inicia- tívát átengedte az ellenzéki pártoknak.”60 Ennek volt tüneti jele, hogy „országos izgalmak” származhattak Heves vármegye és Eger város magatartásából, mikor ezek a törvényhatóságok Kossuth váci levelével szolidárisnak nyilvánították magukat, s az ebből keletkező bonyodalmak során „tisztán politikai ügyben” ellene szegültek a kormánynak. Ez ügyben napokon át a „legnagyobb elkeseredéssel” folyt a parlamenti vita - jellemzi a légkört Szekfü -, Deák többször, Eötvös József egy ülésben négyszer is kénytelen felszólalni a kormány védelmére az ellenzéki indítványok és interpellációk tömegével szemben.61 Valóban így történt: az éles parlamenti vitát 1867. október 21-én Kovách László képviselő interpellációja nyitotta meg.62 Egyenesen nekiszegezte a kérdést belügyminiszternek, meddig akarja a kormány a rendkívüli állapotot fenntartani Hevesben, „miután a kormány rendeletének, melytől Heves megye az engedelmességet megtagadta, most már elég van téve...?”63 Ma már fellebbent- hetjük a fátylat, Kovách interpellációja bizalmas politikai „összekacsintás” eredményeképpen született meg, valójában a kormány az ellenzék támadásainak kikapcsolása, végett - Rajner taktikájának szellemében - általánosságban kívánt nyilatkozni a felelős kormány és a helyi önkormányzati szervek viszonyát illetően, megcsillantva a törvényi újraszabályozást. Kétségkívül függő és megoldatlan kérdésnek volt tekinthető 1848 óta - kormányzati szempontból mindenképp - az önkormányzatok státusa, hiszen a vármegyék rendi viszonyok között meghatározott jogállása összeférhetetlen volt a parlamentáris kormányzás elvével. Kovách interpellációján Almásy Sándor viszont annyiban túlment, hogy 60 SZEKFÜ Gyula 1938. 227. 61 Uo.; Vö. SEBESTÉNY Sándor 1973. 1181. 62 KN.V.köt. 35. 63 CLXVI. ülés (1867. okt. 30.) Uo. 54. 92
