Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
Kifejtette, felfogása szerint az osztrák birodalom valamennyi nemzetének önkormányzatot kell adni az 1848-as magyar törvények mintájára. Felszólította a törvényhatóságokat, hogy a tiltakozzanak a kiegyezés ellen.42 Kossuth váci levelét a szélsőbal lapja a Magyar Újság közölte, a kormány augusztus 26-i döntése értelmében augusztus 29-én elkobozták a levelet közlő lapszámot. A minisztertanács ülésén kifejtették, hogy „Kossuth levele valóságos izgatást foglal magában,” ezért elengedhetetlen a közbeavatkozás. A kormány utasította egyúttal a belügyminisztert, hogy körlevélben figyelmeztesse a vármegyék főispánjait, hogy „az üresedésbe jött képviselői állások betöltése alkalmából... minden törvényes eszközzel oda működjenek, hogy a választások a kormánypárt részére dőljenek el.”43 Böszörményi László képviselő és újságszerkesztő elleni sajtóper indításáról az 1867. szeptember 30-i kormányülésen született döntés. Ennek előkészítésében a június 24-én létrehozott sajtóosztály is részt vett. A képviselőház kormánypárti többsége felfüggesztette a radikális képviselő mentelmi jogát.44 Csiky Sándor ezt jegyezte be 1867. október 22-i keltezéssel naplójába: „...szavazás történt a Böszörményi elleni vádra, de én és elvtársaim nem szavaztunk.45 Ezt követően az esküdtbíróság egy évi fogházbüntetésre ítélte a betegeskedő képviselőt. A börtönben lévő Böszörményinek állapota rohamosan romlott, miután a falajánlott kegyelmet elutasította, 1869. március 24-én a fogházban elhunyt. A váci levél után Eger város képviselőtestülete 1867. szeptember 8-i ülésén tüntetőén - mint Csiky úja naplójában - „egyhangúlag” bizalmi nyilatkozatot szavazott meg Kossuth Lajosnak.46 A 102 tagú testület - csupán 10 tagja vallott kormánypárti érzelmeket - Derszib Ferenc ügyvéd javaslatára hozta meg határozatát. Ebben fájdalmát fejezte ki a város képviselőtestülete, hogy a kormányzó ,jelen viszonyaink közt hazánkba visszatérni nem fog.” Kiemelték az 1848-as törvények jelentőségét, „melyekben van letéve hazánk nagysága és jövője,” és reményüket fejezték ki, hogy „nemsokára jönni fog az idő, amidőn Önt köztünk személyesen tisztelhetjük.”47 Ebből a határozott hangú állásfoglalásból - emlékezett vissza a századfordulón Ferenczi Zoltán biográfus - „ha mint Kossuth levelére adott visszhangot értelmezzük, csak egy újabb forradalomra utalást lehetett kiolvasni.”48 42 KOLOSSÁ Tibor 1979. 6/2. 816-817. 43 Országos Levéltár, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (OL. Min. jkv.), 1867. aug. 26.; Lásd: SEBESTÉNY Sándor 1973. 1177. 44 SEBESTÉNY Sándor 2002. b. 647-650. 45 Csiky Sándor Naplója. 46 Csiky Sándor Naplója. 47 MÓL. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. K 148. 1867. 4353. sz. 48 FERENCZI Zoltán 1904. 311. 88
