Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
Valóban ezt olvasták ki belőle kormányszinten, ezért a minisztertanács 1867. szeptember 13-14-i ülésén külön napirendi pont keretében megtárgyalta Eger, valamint Adony község hasonló tartalmú nyilatkozatát, és „törvényellenes agitációnak” minősítette azokat.49 Utasította a belügyminisztert, szólítsa fel a két mezőváros felügyeletét ellátó megyéket, hogy azonnal semmisítsék meg a határozatokat. Wenckheim Béla belügyminiszter szeptember 17-én kelt levelében felhívta Heves- és Külső Szolnok vármegye bizottmányát, hogy Eger „megfontolatlan” bizalmi nyilatkozatának megsemmisítésesére, mert „Kossuth Lajos... a váci választókhoz intézett nyilatkozványában az uralkodóház fennállását az ország függetlenségével összeférhetetlennek állítván, támadja a nemzet egyik legfontosabb alaptörvényét a Pracmatica Sanctiot... Eger a politikai vitatkozások terére lépve, áthágta törvényes hatáskörének korlátáit... és [Kossuth] politikai elveit s irányát helyeslő tüntetéssel fogadta.”50 Heves- és Külső Szolnok vármegye október 1-én felirat formájában válaszolt a belügyminiszternek. Ebben megtagadta a belügyminiszter kívánságának teljesítését, vagyis az egri bizalmi nyilatkozat megsemmisítését. Úgy látta, Eger város nyilatkozata „minden agitációtól távol álló,” annak egyedüli politikai célja „a personalis unió visszaszerzése... mire minden alkotmányos és törvényes eszközökkel törekedni, a megye közönsége kötelességének tartja.”51 Szapáry Gyula főispáni helytartó, aki 1867. április 29-étől látta el a kormány megbízásából a tisztséget, miután Bartakovics Béla egri érsek, örökös főispán politikai okból félreállt, külön háttérelemző jelentést készített a hevesi elutasító felirat körülményeiről. Beszámolt arról, hogy amikor látta, a vármegye gyűlésének többsége a feltelj esztés mellett van, nem bocsátotta a kérdést szavazásra, nehogy az ellentábor számaránya kitűnjék. Hozzáfűzte, „ismerve a megye hangulatát, mindig azon meggyőződésben voltam, olyan határozatot, hogy az Eger városa által hozott végzés megsemmisítésére a megye segédkezet nyújtson, bajos lesz keresztül vinni, mert megyénk hangulatánál fogva az is elég küzdelembe kerül, hogy a megye maga ne hozzon ilyesmi határozatot.” Elismerte, hogy a közgyűlésen éles kifakadások történtek a kormány ellen, de „Kossuth neve tagadhatatlan hatással bír a kedélyekre, melyet ellensúlyozni a mi megyénkben még nem lehet” - fejezte be objektív helyzetjelentését.52 Heves megye október 1-i feliratát és Szapáry Gyula tárgyszerű jelentését gr. Andrássy Gyula miniszterelnök elnöklete alatt október 9-én tárgyalta meg a kormány. Megállapította, hogy Heves vármegye közgyűlése a belügyminiszteri rendeletet „oly okoknál fogva, melyek se a törvényekben nem gyökereznek, se a kormányfelelősség elvével össze nem egyeztethető,” tagadta meg, ezért akara49 MÓL. Min. jkv. 1867. szept. 13-14. 50 SEBESTÉNY Sándor 1973. 1178. 51 Eger (napilap), 1867. okt. 10. 52 MÓL. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. K 148. 1867. 4353. sz. 89
