Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) Hazánk történetében az 1867-es év sajátságosán emlékezetes, „megtört a nemzet forradalmi szelleme. Elérkezett a megalkuvás korszaka” - tekintett vissza emlékiratában, 1883-ban keserűen Madarász József, a cselekvő politikus hitelességével a történtekre.1 A kiegyezés feltételeit tartalmazó „67-es bizottság” jelentésének sorsáról Csiky Sándor (1805-1892), Eger város feledhetetlen szélsőbal országgyűlési képviselője, 1867. január 28-án ezt jegyezte be kiadatlan kéziratos naplójába: ,fste 5 órakor az Akadémia [Magyar Tudományos Akadémia] kisebb termében tartatott a 67-i bizottmány ülése gr. Andrássy [Gyula] elnöklete alatt, jelen volt számos képviselőtársam. Először is Bartal [György/ a királyi leirat tárgyalása iránti indítványát visszavette. Tisza [Kálmán] a négyes kisebbség javaslatát visszavette. Nyáry [Pál] azt indítványozá, a restitutio in integrum előtt ne tárgyalják a 15-ös bizottmány javaslatát. A Deák pártból csak Deák [Ferenc] felelt, hogy a tárgyalás az országgyűlés által rendeltetett, erre felállással elfogadták a Deák javaslatát. Tisza indítványozá az általános tárgyalást, Ghyczy [Kálmán] s a baloldaliak pártolták, erre Deák azt feleié, majd a pontonkénti tárgyalásnál adják elő észrevételeiket, és ez lett a határozat felállással nyilvánult többséggel. Ezután bele bocsátkoztak a pontonkénti tárgyalásba, én pedig megundorodva ezen Deák vezérlete alatt a jogfolytonosság és az alkotmány teljes visszaállítása elvének eddig védett, most elárult eljárás felett, az ülést elhagytam. ”2 A bizottsági jelentés általános vitáját a képviselőház 1867. március 30-án zárta le: a 397 igazolt képviselő közül 257-en igent mondtak, nemmel 117-en szavaztak és távolmaradt 22 képviselő. Szentiványi Károly (1802-1877) házelnök eredményhirdetése után Madarász képviselő még kurucosan bekiáltott: 1 MADARÁSZ József 1883. 349. 2 Csiky Sándor Naplója. A Napló oldalai számozatlanok. (A szerző 1969-ben készített jegyzetei alapján idézi. A Napló Egerben a Főegyházmegyei Könyvtár kézirattárában a 227. szám alatt volt található.) 75
