Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII–XIX. századi múltja • 55
kívül eső mezőváros helyén tartották a forgalmas vásárokat, s ide épülhetett az 1711-ben már említett kőből épült nagy fogadó épülete. Ez a fogadó a mai Kossuth téren található építmények közül egyedül és kizárólag a Kossuth tér 11. számú épülettel azonosítható, ahol jelenleg a Hatvány Lajos Múzeum található. 1711-ben a Salm-féle fogadó 46,36 m hosszú, 13,23 m széles volt, amely 613,3 m2 alapterületet foglalt el. Ide tartozik, hogy 1711-ben ölben, s kerek számokban adták meg a méreteket. Ma viszont a múzeumnak otthont adó épület 33,80 x 13,70 m, s így 463 m2 alapterületű, ha nem számítjuk hozzá az udvaron utólag épült toldalékokat.43 Ha viszont a mostani Kossuth Lajos tér 11. számú épület helyén eredetileg a Salm herceg által építtetett, majd Starhemberg gróf által használt vendég- fogadó állt, az a kérdés, hogy mikor és hová építtetette Grassalkovich I. Antal a sörházat? Ezzel kapcsolatban megjelent egy zavaros és ellentmondásos vélemény a szakirodalomban, amit nem tudok elfogadni. Eszerint: , fiaim herceg a Zagyva bal partján, a hídon túl nagy sörházat építtet, amely azonban a Rákóczi szabadságharc idején szinte teljesen összeomlik. Starhemberg ezt nem építteti újjá, hanem a városban lévő, még szintén Salm által emeltetett vendégfogadót alakítja át sörházzá, a Salm-féle majorsági épületet pedig - túl a folyón- vendégfogadóvá.,”44 A bonyodalmat az okozza, hogy az idézett munka szerzője a Zagyva folyásirány szerint bal- és jobb partját sajnálatosan felcserélte. Az állítással kapcsolatos észrevételeim a következők. 1. Hatvanban a Zagyva folyásirány szerinti bal partján van valójában a városközpontnak helyet adó Kossuth tér, míg a folyásirány szerint jobb partján épült Újhatvan. 2. Kizárható az a lehetőség, hogy a vendégfogadót egy téglából és agyagból épített, egyébként földszintes építményben, a lakott településen kívül, a centrumtól több mint fél kilométerre építették volna fel. 3. A Zagyva hídon túl, a folyó jobb partján a Pest felé vezető országút mentén, a XVIII. század derekáig fennállt Hatvan első serháza, miután Starhemberg gróf birtoklása idején, 1746-ig, az uradalom gazdasági épületei, s a majorja is a mai újhatvani városrészben álltak. A hatvani uradalmat 1746-ban megvásárló Grassalkovich I. Antal volt az, aki a mai település centrumát véglegesen kialakította. A kastélyépítés 1754-ben már biztosan elkezdődött, ezévből tudjuk, hogy a kastély kapujának tervrajzát id. May erhoff er András (Salzburg, 1690 - Pest, 1771) elkészítette, s a tervet a gróf sajátkezűleg hagyta jóvá. A kastélyépítés első periódusa 1754—1757 közt a már említett id. Mayerhoffer András személyéhez köthető 45 Míg a kastély épí43 Lásd PIKLER Éva, Szakvélemény 1992. - Ezúton köszönöm Vécsi Nagy Zoltán (Hatvan) múzeumi igazgató, és Domán Júlia (Hatvan) muzeológus sokirányú segítségét, amellyel e munka készítése során önzetlenül támogattak. 44 B. GÁL Edit, 1999. 148.; B. GÁL Edit, 2001. 115. 45 CSIFFÁRY Gergely, 1993. 30. 61
