Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103

Az első problémák 1940 augusztusában jelentkeztek, amikor is a város több napra zsír nélkül maradt. Kilónként 2 P-s áron sem volt kapható zsír az egri piacon.89 Hosszas huzavona után, próbavágást végeztek, ami bebizonyította, hogy egy 167 kilós sertésnél az akkori árakon 30 P 31 fa ráfizetés.90 így pár nap múlva engedélyezték a henteseknek a zsír, a szalonna és a háj árának felemelését. Ráadásul a polgármester közbenjárására egy vagon zsír érkezett Egerbe. De októberben újra eltűnt az egri piacokról, aminek természetesen újabb áremelés lett a vége.

Ez után a város kénytelen volt elrendelni, hogy mindenki köteles bejelenteni, ha 50 kg zsírnál vagy 5 darab sertésnél többel rendelkezik otthon. Decemberben pedig korlátozták a sertésvágást: 100 kg alatt zsírsertést, 60 kg alatt hússertést nem lehetett levágni. A saját hizlalásból ráadásul csak annyit lehetett levágni, ami fedezte a család szükségletét.91

Az év végén a város vezetőségének sikerült a főkáptalannal szerződést kötnie, mely szerint a sertésállományából 3.800-at (ezt a mennyiséget később 5.000-6.000-re emelték) az egri lakosok számára hizlalnak. (így próbáltak meg zsírtartalékot biztosítani.) A sertéseket bizonyos időközönként, részletekben kapták meg a városi hentesek. Viszont a piacról így is gyakran hiányzott a szalonna és a zsír, mert az alacsony árak miatt nem voltak hajlandók a húsiparosok vágni.

1941 szeptemberében a polgármester kénytelen volt bevezetni a hetenkénti zsírszalonna (10 dkg) vagy zsír (8 dkg) fejadagot. Októberben pedig már a zsíijegy bevezetését tervezték, amit végül is 1942. február 8-án tettek meg92 (Ez fejenként heti 12 dkg zsírszalonna vagy 10 dkg zsír, amit nem mindig tudtak biztosítani). A háború második felében már olyan nagy volt a zsírhiány, hogy 1943 januárjától sokszor margarinnal pótolták azt.

Gyakran tejtermékekhez is nehéz volt hozzájutni az egri piacon ugyanis, a tej, amit a környező falvakból hoztak be gyakran a város határában feketén cserélt gazdát. Ennek oka a tej maximalizált ára volt. Ráadásul 1943 második felétől - amikor is a hazatérő 2. magyar hadsereg sebesültjeivel telt meg az egri hadikórház - a tej nagy részét az ápoltak részére foglalta le a város vezetése.

A takarékosság következtében 1940 végén a kormány kiadta a világítást és a zárórát korlátozó rendeletét, mely szerint a közvilágítást 25%-kal kellett csökkenteni december 12-től. Tilos volt a dísz- és reklám fények bekapcsolása, és a középületeket sem lehetett megvilágítani. Egerben a vasúti éttermeken kívül mindennek be kellett zárnia éjfélkor.93

89 Eger 1940. augusztus 31. 2.

90 Eger, 1940. szeptember?. 1-2.

91 Eger, 1940. december 14. 4.

92 Eger, 1942. február 4. 1.

93 Eger, 1940. december 9. 2.

123