Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

hoz „egyes okmányokat és könyveket" kölcsönözhessen, s a már nála lévőket utólagosan hagyják jóvá.

34 így a város vezetésének engedélyével nemcsak hozzáférhetett, hanem el is vihette a forrásokat. Ez a kivételezett helyzet lehetővé tette számára, hogy alapos munkát végezzen, s a lehető legteljesebb anyaggyűjtés után fogjon az íráshoz. 0 maga vezérelvként „a történeti igazság tárgyilagos felkutatásán és feltárásán kívül nem ismer más szempontokat." Művei a szerző történetírói szándékával teljes mértékben ugyan nincsenek összhangban, de az igényesség és szakszerűség mindenképpen jellemzi azokat. A várostörténet legkorábbi időszakáról írt könyve a mai kutatók számára nemcsak mint szakirodalom alapvető, hanem forrásbázisként is fontos. Bachó László ugyanis még használta, a városi protokollum azóta elveszett kötetét, melybe a XVII. század első felében írtak, s a korszakra vonatkozóan sok tekintetben csak az általa idézettekre hagyatkozhatunk. A második világháború után a történettudománynak ismét az „újjáépítés" problémáival kellett megküzdenie. S amikorra sikerült immár demokratikus alapon a tudományos élet kereteit helyreállítani, bekövetkezett az ún. fordulat éve. A szovjet mintát követő diktatórikus politikai rendszer, különösen annak szélsőséges változata, erőszakosan, felülről, hatalmi szóval hozta létre a működését biztosító formákat és torzította el tartalmukat. A tudományokat a kommunista párt politikai és ideológiai szolgálatára kényszerítették, a szervezeti és személyi változtatásokat is ennek jegyében hajtották végre. A történetírásban a marxista felfogást tették kizárólagossá, s a tekintélyelv alapján kötelezően citálták Marx, Engels, Lenin művei mellett a vezető politikusok megállapításait is. A korábban sokszínű és sokirányú kutatásokat megszüntették, a rendszert támogató témákat preferálták. 1956 után éppen ebben következett be alapvető változás, amikor meghirdették a kutatás szabadságát. A történetírást újra a sokszínűség jellemezte, tematikája kiszélesedett, újfajta megközelítések és módszerek kaphattak szerepet.

35 Gyöngyös 1945 utáni várostörténeti irodalmán is ugyanezek a körülmények hagytak nyomot. 1953-ban az MDP Heves Megyei Bizottsága jelentette meg Heves megye szabadságharcos hagyományai címmel kiadványát, mely témaválasztásában és szemléletében egyaránt korjelző. Ugyancsak az ideológiailag elkötelezett munkák sorát gyarapítja Szántó Imre, Sereg József, Hontert Rezső, Misóczki Lajos, Nagy József résztanulmányai, s hasonló szemlélet jegyében fogalmazták újra a várostörténet egészét is.

37 A várossá válás 630. évforHML V-171/45 X./252. 1936. 229-230. GUNST Péter, 1995. 187-207. Heves megye szabadságharcos... 1953. SZÁNTÓ L, 1958. 329-354.; SEREG József, 1970.; HONTERT Rezső, 1964. 1047.; MISÓCZKI Lajos, 1959., 1978. 44-69.; NAGY József, 1956.; MOLNÁR József, 1959.211-232. 119