Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

dulójára kiadott tanulmánykötetben csupán az ideológiai elvárásoknak megfelelően írták le a már ismert történeti tényeket, tudományos szempontból újabb értéket nem hoztak létre vele.

38 Változások a 70-es évektől érzékelhetők. A várostörténet országos szinten elért eredményei a helyi kutatókra is ösztönzőleg hatottak, s a szakmai szempontok érvényesítése Gyöngyös történeti irodalmában is dominánssá vált. Két irányban haladt a város múltjának feltárása. Az egyik a forráskiadás terén ért el eredményeket, a másik pedig egy-egy részterület feldolgozásával haladta meg a korábbi évek ismereteit. A forráskiadványok közül kiemelkednek a Kovács Béla, majd Bán Péter szerkesztésében megjelent Heves megye XVI. századi dézsmajegyzékei, a Gyöngyös város tanácsának 1659 és 1848 közötti statútumait közlő kötet, melyet Kovács Béla szerkesztett, valamint Németh Gábor XVII-XVIII. századi végrendeleteket és örökvallásokat tartalmazó forrásgyűjteménye.

3 Az alapvetően hiánypótló publikációk a további kutatások és feldolgozások kiindulópontját képezik. A történeti feldolgozások elsődleges célja az alapkutatások hiányosságainak megszüntetése volt. A többnyire helyi kiadványokban megjelenő tanulmányok a várostörténet addig kevésbé kutatott területein hoztak új eredményeket. Fontos műként kell megemlíteni a Havassy Péter-Kecskés Péter szerkesztette Tanulmányok Gyöngyösről címmel 1984-ben megjelent tanulmánykötetet, mely talán mindmáig az egyik legátfogóbb, szakmai igényességgel készített gyűjteményes munka.

40 A Gyöngyös várossá válásának 650. évfordulójára megjelent kötetben az oppidum történetét legjobban ismerők foglalták össze kutatásaik eredményét. A honfoglalástól a legújabb korig terjedően a régészet, a társadalom- és gazdaságtörténet, az egyháztörténet, a jog- és igazgatástörténet, a művelődéstörténet, a néprajz és nyelvészet városra vonatkozó legfontosabb, mindaddig feltáratlan kérdései kerültek megválaszolásra. A város történetének rövid összefoglalására Soós Imre vállalkozott Magyarország Műemléki Topográfiája 1978-ban megjelent Heves megyei kötetében. A szűkre szabott terjedelmi keretek között levéltári kutatásokra alapozva elsőként készített olyan összefoglalást, mely túllépett a provincializmus addig jellemző szemléleti korlátozottságán, s az oppidum történetének szinte minden lényegi kérdését felvetette. Az egyéni kutatói teljesítmények között meg kell említeni Lénárt Andort, aki az oppidum igazgatástörténetéről, a céhes ipar XVII. századi helyzetéről FÜLÖP Lajos, 1964. Dézsmajegyzékek 1981., 1988., 1998.; KOVÁCS Béla, 1984.; NÉMETH Gábor, 1991. HAVASSY Péter-KECSKÉS Péter, 1984. SOÓS Imre, 1978. 13-25. 120