Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

része került akkor kifizetésre. A teljes összeg kifizetése után úgynevezett „refassio perennalis"-t, azaz megerősítő bevallást tettek. így például dévaványai Halasy Károlynak édesapja 1810-ben eladta zálogban lévő birtokát, de csak 1824-ben fizették ki az érte járó összeget, s ugyan már az eladáskor egyszer bevallották, ezért újra bevallást kellett készíteniük.

74 Nem csak adás-vétel útján kerülhetett új tulajdonoshoz egy birtok, hanem csere útján is. Ilyenkor készítették a csere bevallásokat (fassio cambialis). A cseréket gyakran az motiválta, hogy azzal mindkét fél lakhelyéhez közelebbi földterülethez jutott. Abban az esetben, ha az egyik birtok értéke magasabb volt, akkor a különbözetet a kevésbé értékes jószággal rendelkezőnek meg kellett fizetnie. így történt ez Mumhart János csere bevallásában mely szerint Lőcse városában található városi telkét és azon fekvő épületeit elcserélte Rákovszky József szarvasi pusztában található 550 holdjára, de még ráfizetett 1200 rénes forintot.

75 Zálogos bevallások (fassio pignoratitio) is készültek az egri főkáptalannál a vizsgált időszakban. A zálogba adásnak csak anyagi okaival találkozhatunk, s főként adósainak adja néhány év használatra birtokát a bevallást tévő személy. A zálogos idő tartama szinte minden esetben 32 évben volt megszabva. Egyetlen kivétel ez alól Dobossy Renáta zálogos levele, melyben 10 évre adta át birtoka használatát. A zálogos summa összege a birtoknagyságtól függően néhány száz forinttól több ezer forintig terjedhet. Gróf Csáky Zsigmond több birtokát adta zálogba 32 évre összesen 146721 forintért. Ezen oklevélben kikötésekkel is találkozhatunk a kiváltást illetően, melyek szerint a visszaváltásig épített épületeket a zálogos summával együtt köteles kifizetni az átadó; viszont ha valaminek az évek során romlik az állapota, azaz kár keletkezik, akkor azt le kell vonni a zálog összegéből.

78 Tiltakozó, eltiltó és megsemmisítő levelek A tiltakozó és megsemmisítő oklevelekkel akkor fordultak a káptalanhoz hitelesítésre, „ha bárkit is jogaiban sérelem ért".

7 E sérelem többféle lehetett, így jogtalan birtokelidegenítés, örökségből való kizárás, de lehetett ellentmon1824. szept. -Prot. TT:263. 1842. febr. 1. -Prot. XX:388. Annak ellenére, hogy a Tripartitum szerint zálogos javakban az elévülésnek nincs helye. WERBŐCZY István, 1990. 198-202. 1847. okt. 19. -Prot. YY:257. 1839. szept. 12. -Prot. XX:269. STOLCZ Alfonz, 1912.30. 89