Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

dást benyújtani szerződések, egyességlevelek semmisé tételére. A következőkben e csoportba tartozó iratok legjellemzőbb típusait vázoljuk fel. Az ellentmondást tartalmazó oklevelek közül az örök bevallások ellen tiltakozók teszik ki a legnagyobb számot. Sokszor valamelyik ős, vagy atyafi birtokeladása ellen protestálnak a beadványozók, arra hivatkozva, hogy ők nem egyeztek bele a tulajdonosváltásba, vagy egyszerűen nem értesítették őket róla, s ennek következtében törvénytelennek tekintik az ügyletet, s kérik az így tett bevallások megsemmisítését.

80 Ennek alapja a Tripartitum I. részének 60. cikkelye, mely kimondja, hogy bármilyen birtokeladás, sőt elzálogosítás csak akkor törvényes, ha az ügylet megkötése előtt értesítették az adott birtokügyben érdekelt rokonokat, minthogy nekik elővásárlási joguk volt az elidegenítésre kerülő földre. Azonban nem mindig az a fő probléma, hogy eladták a birtokot, hanem, hogy az ellentmondást készítő személy nem kapta meg az őt illető összeget, s természetesen ilyenkor is az adott szerződés megsemmisítése a cél. Általában konkrétan megadják, hogy mely birtok ügyében, illetve melyik atyafi által eszközölt elidegenítésről van szó, de néhány oklevélben a tiltakozó személy egyszerűen csak annyit ír, mint Felső-Vályi Sámuel, hogy az elődei által végrehajtott mindenféle elidegenítést kívánja megsemmisíteni. Előfordulnak olyan beadványok is, melyekben saját, korábban tett bevallásukat szeretnék érvényteleníteni az emberek, ilyeneket szinte minden esetben a ki nem fizetett összeg miatt vonják vissza.

83 Nem minden esetben közvetlenül a pénz az oka a revokálásnak (visszavonás), például Vratarics Julianna két okból kéri saját csere-szerződése semmissé tételét, egyrészt a megalkudott birtokot nem adták át neki, másrészt a föld mennyiségét és minőségét csere-társai eltitkolták, a terület pedig teljesen vizes - s emiatt szinte hasznavehetetlen -, valamint a birtokhoz tartozó belső telek más tulajdonában van, és mivel így őt egyenlőtlen csere érte, visszavonja a korábbi bevallását.

84 A birtok rossz minősége miatt nyújtott be ellentmondást Csörghö Klára is, aki nem tudott részt Néhány esetben megadják az örök bevallást hitelesítő szervet, főként az egri káptalan nevével találkozhatunk, de előfordult egy, a nagyváradi káptalannál készített oklevél visszavonása is. 1833. dec. -Prot. VV:224. WERBŐCZY István, 1990. 163-169. Ezen cikkelyre hivatkozik Szalagháry Mária tiltakozásában, mely szerint atyafiának értesítenie kellett volna őt az eladásról. 1847. jún. 7. -Prot. YY:227. 1833. nov.-Prot. VV:222. Ahogy Najmajer János tette, mivel eladott szőlője után nem kapta meg a szerződésben megszabott pénz teljes egészét. - 1838. márc. 16. -Prot. XX: 195. Hasonló ok miatt fordult a káptalanhoz Alberth István, aki azzal érvel, hogy fenyegetések miatt meggondolatlanul készítette örök bevallását és - mintegy mellékes dologként - megemlíti, hogy egy fillért sem kapott az eladott földért. 1850. jún. 10. -Prot. YY:354. 90