Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

saját dolgaiban (kivévén az ügyvédvallásokat...) önmaguk előtt semmi örök felvallásokat..." nem tehetnek.

38 így az egri kanonokok neveivel főként az ügyvédvalló, illetve meghatalmazói levelekben találkozhatunk; valamint a káptalani tagok végrendeleteiket szinte minden esetben saját káptalani levéltárukban helyezték el, és ott helyben kérték hitelesítésüket. A bevallások csoportjai és azok legjellemzőbb ismérvei következők voltak. Birtokeladás, -csere, -zálogosítás A birtokeladásokról kiállított oklevelek (fassio perennalis) nagyon gyakoriak az egri főkáptalannál a vizsgált időszakban, főként a birtokeladások viszonylag nagy száma miatt. A birtokeladások okait, illetve indokait vizsgálva sokszor találkozhatunk szinte sztereotípiákká vált szövegekkel, így például messze van az adott birtok, elfogyott az összes pénzük, a közelebb lévő elidegenített területeik visszaszerzéséhez kell sok pénz; vagy több eladó esetén gyakran hivatkoznak arra, hogy a birtok többfelé darabolása gazdaságtalan művelést eredményezne. Sokszor történt olyan eset, amikor az illető pert indított birtokáért, de nem győzvén a költségeket a birtokot kénytelen volt átadni azoknak, akik addig is használták. így járt Retsky Zsigmond is, akinek apja eladta birtokait és emiatt négy testvérével együtt pert indított az új tulajdonosok ellen javaik visszaszerzéséért, de a testvérek - nem győzvén az ezzel járó költségeket - visszaléptek és így ő is rákényszerült a jószág eladására.

39 Nem szokványos birtokeladási ok, amit dévaványai Halasy Lajos bevallásában találunk, ő ugyanis az anyjától öröklött birtokát katonai állása miatt engedi át testvérbátyjának, aki cserébe kifizeti adósságát és még készpénzben ad 20.000 pengő ezüstöt. Egy esetben előfordult, hogy egy részbirtokot „a múlt 1848. és folyó 1849. esztendőben országunkra nehezedett belső háborúnak fel nem számítható viszontagságai..."^ miatt volt kénytelen az illető eladni. Számos birtokeladásnál előfordul, hogy a terület már több éve zálogban van, s mivel a kiváltásra a bevalló nem sok esélyt lát, ezért eladja azt zálogosának. Ilyenkor az eladási összegbe beleszámolják a zálogos summát, ennek öszszegét azonban nem minden oklevélben rögzítik. Az eladásra bocsátott birtokot legtöbb esetben valamelyik atyafi vagy más közeli rokon vette meg, de ha valaki nem talált vevőt „közelebb vérségit atyaMagyar Törvénytár, 1899. 603. 1830. okt. -Prot. VV:87. 1841. okt. 8. -Prot. XX:367. 1849. nov. 26. -Prot. YY:333. 84