Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

potát is, főként az ország két pártra szakadása jelentett sok problémát. A hiteles helyek munkáját akadályozta a királyi kúria bíróságainak akadozó működése is. Az erdélyi hiteles helyek működésének vetett véget az 1556-os kolozsvári országgyűlés, mely a katolikus egyház javait szekularizálta, a levéltáraikat fejedelmi irányítás alá helyezték.

3 A levéltári munkát ezek után kiválasztott nemes emberek végezték, őket nevezték levélkeresőknek, requisitoroknak. Az eddig leírtak alapján kitűnik, hogy hiteles helyeink történetében a mohácsi vész utáni évtizedek negatív változást hoztak. Ilyen típusú intézményeinkjelentős része örökre eltűnt, a túlélők működése is csak később és nehézkesen indulhatott el. Jerney János 1855-ben megjelent munkája szerint Magyarországon a középkor végén 29 káptalan és 40 konvent működött hiteles helyként, ugyanakkor az újkorban - az 1526 után újonnan keletkezetteket is beleszámítva - 19 káptalan és 8 konvent látta el ezt a feladatot.

6 A XVII. században számos törvényt hoztak az egyes káptalanok és konventek újraindítására, így például 1609. évi 50. törvénycikk a jászói és a túróci konventek visszaállítását iktatta be.

7 Az összes hiteles helyre vonatkozott az 1622. évi 52. törvénycikk, amely káptalanok és konventek pecsétjeinek és jegyzőkönyveinek visszaadásáról szól.

8 A törökök kiűzése után az ország rendezése, az elpusztult intézmények helyreállítása volt a legfontosabb feladat, ez az újjáépítés korszaka. A régi püspökségek rendbetétele után a káptalanok is újra helyreálltak, bár a középkori nagy kanonokszámot sehol sem érték el.

9 A hiteles helyek visszaállításának igazi nagy korszaka a XVIII. század, ekkor a nagyobb káptalanok helyzetét sikerült rendezni. Munkája ez időben volt elég a hiteles helyeknek az úgynevezett 2 Mohács után a két király versengésétől szenvedett Nyitra városa, amit az ott székelő káptalan is megsínylett, szerencséje abban volt, hogy külső ellenség megkímélve hagyta támadásaitól. VAGNER József, 1896. 51-52. - A garamszentbenedeki apátság is gyötrődött a két király küzdelme miatt, mivel az apát Ferdinánd pártjára állt, ezért János 1527. decemberében megfosztotta öt apátságától, de senkit nem nevezett ki a helyére. - HAICZL Kálmán, 1913. 30-31. - A váci domokos konvent is hasonló nehézségeken ment át ebben az időszakban; hol Ferdinánd, hol János király fennhatósága alá tartozott; majd 1542-ben a németek felégették, s végül 1544-ben törökök foglalták el, ekkor a püspök elmenekült, a káptalan feloszlott. - SZARKA Gyula, 1912. 35. 3 FORSTER Gyula, 1925. 15. 4 PAPP László, 1936. 57. 5 JERNEY János, 1855. 1-164. 6 PAPP László, 1936. 8. 7 Magyar Törvénytár, 1900. a. 67. 8 Magyar Törvénytár, 1900. a. 219-221. 9 HERMANN Egyed, 1973. 310. 80