Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

neoacquistica birtokperek miatt, jelentőségük tehát ekkoriban felértékelődött. 1723-ban keletkezett a káptalanok és konventek működéséről szóló utolsó nagy törvénykezés; ennek keretében szabályozták oklevélkiadásaikat, hivatali rendszerüket, alkalmazandó személyzetüket, végrehajtással kapcsolatos munkájukat; valamint esküjük szövegét pontosan rögzítették.

11 A XVIII. század közepe után hanyatlás indult el a hiteles helyek működésében; bár mellőzni még ekkor nem tudták őket, hiszen jobb szervezet nem állt rendelkezésre a különböző magánügyletek elintézésére.

12 A XIX. században azonban egyre inkább a vármegyék vették át a konventek és káptalanok ilyen jellegű szerepét. Bár 1836-ban - még utoljára - adtak hiteles helyként való működésre jogot a mintegy három évtizede alakult új székeskáptalannak, mely a 1 % szatmári volt. 1849. november 3-i igazságügyi rendelet a hiteles helyek hatóságát a megyei törvényszékekre ruházta,

14 majd 1850. szeptember 1-én napvilágot látott rendelet a bevallások fölvételét ugyancsak a megyei törvényszékre bízta.

15 1855ben létrehozták a közjegyzői intézményt, de működése nem járt sikerrel, mivel bevezetése alkotmányellenesnek minősült, ezért az emberek egyszerűen nem fogadták el meglétét.

16 A közjegyzői hivatalt 1861-ben meg is szüntették, s ezután a törvényszékek lettek az okiratok és más iratok készítői. A hiteles helyek lassú haldoklását tovább késleltette az 1868. évi 54. törvénycikk, melynek 557. §-a hiteles okiratok kiállítása tekintetében fenntartotta az intézményt. Ez a visszaállítás feleslegesnek tűnt, mivel az emberek alig fordultak ekkor már a káptalanokhoz, illetve a konventekhez különféle ügyeik elintézésével. A kegyelemdöfést az 1874. évi 35. törvénycikk 214. §-a adta meg, mely kimondta: f

Ji hiteles helyek a gondviselésök alatt levő okiratokról hiteles kiadmányt jövőben is adhatnak, azonban újabb hiteles okiratok kiállítására és őrizetére többé fel nem jogosítván. Ezzel tehát egy nagy múltú intézmény vesztette el létét a társadalomban, szerepét a magyar királyi közjegyzőség vette át. PAPP László, 1936. 35^2. 1723. 39^3, Magyar Törvénytár, 1900. b. 599-605. PAPP László, 1936. 47-48. Magyar Törvénytár, 1896. a. 63. PAPP László, 1936. 50. FÜSSY Tamás, 1891.822. ÉRDÚJHELYI Menyhért, 1899. 265-268. ÉRDÚJHELYI Menyhért, 1899. 272. Magyar Törvénytár, 1896. a. 569. PAPP László, 1936. 50. Magyar Törvénytár, 1896. b. 384. 81