Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5

Találunk olyan példát is, hogy a III. katonai felvétel javított a téves földrajzi néven, így az I. katonai felvételen 'Tordos ThaV néven szereplő völgyet a valós nevén '' Berva-völgy'-nek nevezi az 1883-ban készült felvétel. Ez az eset a 'Lak bach'-al kapcsolatban is, melyet a III. katonai felvétel 'Kürti völgy' megnevezéssel illet, melyben a Kürti-patak folyik. Emiatt azonban talán joggal mondhatjuk ki, hogy az I. katonai felvételt nem használták fel alapként a III. katonai felvételhez. A térképkészítők minden olyan objektumot felvételeztek a magyar területeken, melyek eligazodásul szolgálhattak a seregek vonulásához. A Habsburg Birodalom, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia iparosodottabb vidékei (Ausztria, Csehország) után a magyar területek nem szolgáltattak a sok tereptárgyhoz szokott térképezőknek elég információt. A magyar tájakon szinte „vadásztak" az ábrázolható, eligazodást szolgáló terepalakulatokra, tereptárgyakra, így a legnagyobb folyóvizek mindhárom felvételen történő megnevezése mellett a Csörsz-árkot is mindhárom felvételen feltüntették és megnevezték. Ebből leszűrhető az is, hogy ez még 1883-ban, a III. katonai felvétel készítésének idején a megye déli részein közlekedési akadályt képezett. Mindhárom katonai felvétel törekszik a magyar nyelv használatára, de például a Tiszát {'Theiss FZ.'(uvius) és több esetben a Kis-Tiszát ('Kleine Theiss') folytonosan németül írták (kivételt képez a 'Holt-Tisza' neve). A II. katonai felvételen a tervezett átvágásokat, csatornákat ('Projectirter CanaV), az áradmányos területeket a III. katonai felvételen {'Zeitweise trocken', időszakosan száraz terület) minden esetben németül írták ki. Ilyenek még a fürdők is {'Szurdoker Bad'). Az I. katonai felvételen egy kutat is németül írtak ('finm.'(nen). Ezek az információk nyilván a térképet használóknak szóltak, azért tüntették fel azokat németül, de nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a hadseregben mindhárom katonai felvétel idején a német volt a vezényleti nyelv. Heves megye mai vízrajzának vizsgálata külön tanulmányt kívánna. Úgyszintén nem tartozhat tanulmányunk feladatai közé a mai térképek elírási hibáinak elemzése. Arra azonban vállalkozhattunk, hogy a három katonai felvétel vízneveinek mai megfelelőit megadjuk. A mai vízföldrajzi nevek felkutatása még úgy sem volt könnyű feladat, ha a munkánk gerincét képező táblázatot áttekintettük, vagy a II.-, vagy a III. katonai felvételen feltüntetett neveket találtuk mai névként. Mind a 483 vízföldrajzi nevet többszörösen ellenőrizni kellett a felhasznált forrásokban. A kartográfiai anyagban a kataszteri térképektől a névanyagban gazdag turistatérképekig nem kevés számú térképet kellett áttekintenünk a névanyag tisztázása érdekében. Mint említettük a jelentősebb folyóvizek névhasználata mindhárom katonai felvételen jó, sok kisebb patak neve is helyes, például 'Nyárád', ''Nyiget/d-patak\ 'Ostoros' 'Rima' stb. Nem volt könnyű mai megfelelőt találni, mint a 'Palogvögy ', 'Penevár' (Kalló-völgy, Csatorna-patak), vagy a 'Rüdüskin(?)' = Kis-Sás-tói50