Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5
száraz-folyás elnevezésű folyóvizeknek. Kisebb problémát okozott a 'Sass völgy' = 'Sós völgy', 'Száraz völgy' = 'Sárasd-völgy' jellegű elírások megoldása. Számos vízfolyás neve megváltozott 220 év alatt, így a 'Gömböly ér' ma Fabókér, a 'Gyansa ér' ma Külső-Mérges-patak/Gyanda, a 'Hagymass er' ma Ilona-patak. A legnehezebben lehetett megoldani a II.- és III. katonai felvételeken megnevezett kutak mai megfelelőinek azonosítását. Ezek egy része ma már nem található, jelentősebb részüket betemették (69 %). A már említett 'Magyaros Kut'-'Ökör kút',-'Ökör kút' kivétel a három felvétel földrajzi neveinek 220 éves folytonosságával. Nincs viszont olyan kút, amelyet 150 év távlatában végig lehet követni a II. katonai felvételen először megnevezettek közül, és az a mai térképen is fellelhető volna. Még egy kút feltételezhetően folytonos, ez a II. katonai felvételen a 'Biriny kút', amely a III. katonai felvételen 'Birinyi kút', mai térkép (1969) jelöli, de már nem nevezi meg. Munkánkhoz készített áttekintő térképünk segítségével, amely a tanulmány végén található, Heves megye hegy- és dombvidéki, valamint síksági tájainak természetes vizekkel való ellátottságát követhetjük nyomon, a XVIII. század végén. A megyét domborzatilag uraló Mátra és a nyugati nyúlványaival a megye területére áthúzódó Bükk, a Heves-Borsodi-dombság és a Tisza feletti síkság határozza meg megyénk folyóvizeinek sűrűségét és azok folyásirányát. Legjelentősebb vízválasztó a Mátra-gerince. A térképünkön látható, hogy a domb- és hegyvidéki területek folyóvizekkel sűrűn ellátottak, míg a megye déli részein kifejezetten gyér a vízhálózat. A folyómedrek helyzetét illetően megyénk fő folyójának, a Tiszának a legnagyobb a 220 év alatti változása az egykori állapotokhoz képest, amelybe az összes többi jelentősebb megyei vízfolyás belefolyik. Ebben mind a természetes mederépítés, mind az emberi beavatkozás meghatározó volt. A Tisza szabályozása (1845-1907) 562 , a patakok töltésekkel való ellátása és a csatornázások (XIX-XX. század fordulója, vagy az 1960-as évek vége), a Kiskörei Vízlépcső és Tározó megépítése (1973) 563 , majd a Tisza-tó kialakítása (1980-as évek közepe) azok a momentumok, amelyek a legjelentősebb változásokat előidézték. Kisebb-nagyobb területekre terjedtek ki az iparosítás kapcsán beállt változások. A ma már nem létező folyóvizek egy részét, például 'Dikinyes' (Gyékényes), 'Érezvin' (Eresztvény) az iparosítás törölte le a megye felszínéről, így az említetett két patak a visontai Mátrai Hőerőmű (korábban Gagarin Hőerőmű), illetve a hozzá tartozó zagytér alatt helyezkedik el. 564 Másik része a megye éghajlatában történt változás, csapadékvesztés következtében szűnt meg. KÁROLYI Zsigmond- NEMES Gerzson, 1975. II. 35. KÁROLYI Zsigmond- NEMES Gerzson, 1976. III. 121. A témával kapcsolatban megköszönöm Bánki János bányamérési irodavezető (Mátrai Hőerőmű) kartográfiai adatokkal alátámasztott előzékeny és precíz információit. 51
