Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5

Vannak ezen a III. katonai felvételen is elírások, például a 'Benisi v'(ölgy) a Bencevölgy, vagy a mai Gizsir-patak itt 'Sizsi vö/.'(gy)-ként szerepel. Ez a névelírás nem kevésbé hibás, mint az I. katonai felvétel, ahol e patak 'Byisi' néven szerepel. Fellelhető az I. katonai felvétel típushibája, amikor a vízföldrajzi nevet közeli, de más helyre helyeznek. Ilyen például a 'Borsza völgy', ez valójában a Lyukva völgy, a Borzsavölgy innen ÉNy-ra van. Vannak a III. katonai felvételen is mára már megváltozott vízföldrajzi nevek. Ilyen a 'Heréd', mely ma Nógrádi (Vanyarci)-patak, vagy a '(Kerecsendi berek)' ma Fácános berek. Felfedezhetünk népetimológiai változáson keresztül ment vízföldrajzi nevet is a III. katonai felvételen. Az 'Embrest völgy', mely ezen a térképsoron jelenik meg először - elpusztult falu volt Emberesd - ma Emberesdi völgy. A III. katonai felvétel kevesebb kutat nevez meg (43 db), mint a II. katonai felvétel. Azonban olyan új elemek jelennek meg a vízrajzot illetően, amelyek az L- és II. katonai felvételeken még nem szerepelnek. Időnként száraz területeket {'Zeitweise trockerí), a tavaszi áradáskor elöntött részeket {'lm Frühjahre stets überschwemmf), a nyár közepére kiszáradó területeket {'lm Hochsommer trocken'), időnként vizenyős részeket {'Zeitweise nass'), állandóan elárasztott területet {'stets überschwemmf) tüntet fel. Az 1883-ban készült térképsoron Sajfoknál 'Wasserpumpe' (vízszivattyú) kiírás szerepel. A II. és III. katonai felvétel között eltelt 30 év alatt a vízviszonyok tekintetében minőségi változásokat is megfigyelhetünk. A 'Széles tó, mely 1856-60 között még nyílt víz, 1883-ra, a III. katonai felvétel idejére 'Széles lapos' megnevezést kapott. A Rédei-Nagy-patak és a Gyöngyös Vámosgyörk feletti szakaszai az adott időintervallumok között alapvetően módosultak, a szabályozások következtében.

561 Úgy tűnik, hogy a III. katonai felvétel készítői az II. katonai felvételt felhasználták a földrajzi nevek kapcsán. A 'Tekerőpatak'-név, ugyanott van feltüntetve a Szarvágy vonalán, ahol a III. katonai felvételen, így a patak kettős nevű. Ugyanazon patak 'Szarvágy' megnevezése a patak vonalán tovább haladva szintén ugyanabban a pozícióban van, ahol a II. katonai felvételen található. Példa erre a 'Gyöngyös-patak' és a 'Régi folyás', valamint a 'Jacabi tó' és 'Jacobi tó' helyesírási hibákkal együtt átvett felirata is. A Szóláti-patakra a 'Laksó, majd Laska' nevet írták, ami azonos a II. katonai felvétel feliratával, ez szintén átvételre utal. Jó példája a III. katonai felvételnek a II. katonai felvételről történő átvételére a 'Nagy ér tol' felírás, mely a II. katonai felvételen 'Nagy ér folyás'-ként szerepel. Ezt a nevet nyilván félreolvasták a III. katonai felvételt készítők. A hiba kifejezetten utal arra, hogy a térképezők nem magyar nyelvűek voltak. XXXVI. 48., 4964/la., le; HML T 361/14. 49