Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5

katonai felvételen megváltozott nevű, de azonos pozíciójú kút is a II. katonai felvételen. Ilyen, például a 'Sarudi kúf = 'Külsőkút'. Egyetlen olyan kút van, mely mind a három katonai felvételen és mai térképen is szerepel. Ez a 'Magyaros Kuf (I. katonai felvétel), 'Ökör kúf, (II. katonai felvétel), 'Ökör kúf (III. katonai felvétel). A név ugyan megváltozott, de a kút a mai napig (1969-es térkép) fennmaradt Kaitól K-re, a felvételek óta eltelt közel 220 év ellenére. A II. katonai felvétel több fürdőt megnevez, így az 'Alaunbad-ot Gyöngyösnél, vagy a 'Csevicze Bad'-X Parádsasváron. Az I. katonai felvételen szereplő 'Baad'nak a II. katonai felvételen pontosított, 'Szurdoker Bad' a megnevezése, Szurdokpüspökinél. Külön figyelemre méltó a Csörsz-árok egyik elnevezése a II. katonai felvételen. A 'Csősz árok oder Königsgraberi felirat azért érdemel említést, mert a Csörsz-árok egyéb forrásokban ilyen elnevezéssel nem szerepel. Nagy jelentősége van annak, hogy a II. katonai felvétel néhány helyen megnevezi a XIX. század közepén még funkcionáló malomárkokat. Elsősorban azért, mert ma már ezek elhelyezkedését, néhány kivételtől eltekintve szinte nem is lehet rekonstruálni. A II. katonai felvétel jóval kevesebb pontatlanságot mutat a földrajzi nevek írásmódját, helyességét illetően, mint az I. katonai felvétel. Viszont felfedezhető olyan elírás, ami az I. katonai felvételhez hasonlóan nem a helyszínen való adatfelvételre mutat. A 'Medves Lapos kúf valójában a Meggyes patak. Ugyanez a III. katonai felvételen 'Nedves lap'. Felfedezhetünk téves megnevezéseket is, például a 'Bán völgye' elnevezést, mely valójában Szilvásvárad K-i határán van, de az attól Ny-ra lévő Szilvás-patakra írták rá. A II. katonai felvétel jóval több mocsaras, áradmányos, ingoványos területet nevez meg, mint az I. katonai felvétel, ennél fogva a jó 60 évvel korábban készült felvételt szinte kiegészíti. Törekednek a II. katonai felvétel készítői a részletek visszatükrözésére. Míg az I. katonai felvétel a természetes vízviszonyok megváltoztatására irányuló emberi beavatkozásnak három példáját mutatja (Csörsz-árok, nem megnevezett malomárkok, kutak), addig a mesterséges beavatkozás nagyobb jelentőségűvé válása figyelhető meg a II. katonai felvételen. A térképsor két ízben jelzi a Tiszaszabályozás tervezett munkálatait, tervezett átvágás ('Projectirter Durchstich') és tervezett csatorna ('Projektirter Canal') formájában. A III. katonai felvétel 158 új vízföldrajzi nevet tartalmaz Heves megyére vonatkozóan (32,7 %). E katonai felvételen feltüntetett vízföldrajzi nevek érthető módon a legjobban közelítenek a mai nevekhez. Sok az olyan eset, amikor új név jelenik meg a II. katonai felvételen szereplőhöz képest, például az 'Agberek Patak' már a ma is élő Tarján-patak néven szerepel. Nem ritka azonban a III. katonai felvételen szereplő vízfoldrajzi nevek között a maitól eltérő sem, például a 'Bagoly-völgy' ma Fülöpvölgy. 48