Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5
Gyakori a völgynevek kiírása, de a bennük folyó patak nevét nem ismerik. Ez akkor zavaró, ha nem azonos a benne folyó víz nevével, például a 'Dormand Vödy', melynél a patakot nem nevezték meg, és a felhasznált forrásokból ma sem megnevezhető. Van jó példa is, mint például a 'PusztaTal. A Thai kiírás mellett a benne folyó 'Orvin bach' (Örvény-patak) is fel van tüntetve. Sokat árulhatnak el a víznevek (vagy bizonyos folyószakaszok nevei) a környékbeli birtokosról. A 'Püspöki Wiz megnevezés például az I. katonai felvételen található, mely a Tarnóca Balpüspöki melletti szakaszának neve. Értelemszerűen egyházi tulajdonú településről és területekről van szó itt, mely birtokviszonyt a birtokolt területen átfolyó folyóvíz neve megörökített. Ha kevés is a megnevezett víznév, mégis alapos információt ad az I. katonai felvétel Heves megye XVIII. századi vízviszonyairól, vízneveiről, a korabeli térképezés (amely ugyan a kor legmagasabb szintjén állt) hiányosságairól, a térképezők precizitásáról, felkészültségéről, és talán még arról is, hogy mennyiben segítették az I. katonai felvétel elkészültét a megyében. A I. katonai felvétel hiányossága ellenére a hozzá tartozó országleírással 559 együtt a megye XVIII. század végi vízrajzának megismerésében nélkülözhetetlen. A II. katonai felvételen található a legtöbb a vízföldrajzi név. Összesen 234, ami a három térképsorozaton fellelhető összes víznév 48,4 %-a. Elsőként közlik a megnevezett vízföldrajzi nevek 29,6 %-át. Nagy az a vízföldrajzi névanyag, amelyet kizárólag a II. katonai felvétel őrzött meg számunkra a XIX. század közepén. A II. katonai felvétel készítésekor különösen a kutaknak szenteltek nagy figyelmet. Ez az adat, katonai térkép lévén, elsősorban a seregek mozgása során szükséges itatás és az ivóvízszükségletek szempontjából volt fontos. Mára viszont olyan típusú adathalmazt biztosít számunkra, melyet más források jóval kisebb számban tartalmaznak. Sok a megnevezett kút (51 db), ám a jelzett kutak száma ennél jóval több. Ezek az adatok azért is értékesek, mert a nagyüzemi gazdálkodás során a legnagyobb részük megsemmisült. Ezeket betemették, az 50' -es évektől többször végbement tagosítás eredményeként. 560 Sok az olyan kút, amelyeket a II.- és III. katonai felvételen is megneveztek. Több a 30 év eltelte után - a II-III. katonai felvétel készítése közötti idő - is azonos kút név, mint a 'Detki kúf, 'Kompolti két kúf, 'Székes kúf. Az azonos nevű kutak közül nem kevés azonban azoknak a száma, melyek több száz méterre vannak egymástól. Például 'Átány kúf, 'Átányi kúf, 700 m-re, az 'Ökör kúf (kutak) 300-350 m távolságban találhatóak. Van jó néhány, a III. CSIFFÁRY Gergely - B. HUSZÁR Éva, 1999. 27-31. Az 1961-ben befejeződött tsz-szervezés és az állami gazdaságok létrehozása után csak a legelőkön lévő csorda-kutak maradtak meg. A kutak megsemmisítésekor a kútgyűrüket elvitték, a terméskőből épülteket csak betúrták. Megköszönöm Malinoczki István ny. agrármérnök információit. 47
