Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5

megye bizonyos területein nem jártak a térképezők. Ez egyébként az I. katonai felvétellel kapcsolatban ismert tény. Az, hogy melyik víznevet írták ki és melyiket nem, úgy tűnik ad hoc jellegű volt, mert vannak egészen jelentéktelen, de megnevezett vizek (például 'Őrvin Bach', 'Mélly Patak') és több a jelentős vízrajzi objektum, mely nincs megnevezve (például Külső-Mérges-patak Gyöngyösnél, de alsó szakasza 'Gyansa ér' néven megnevezett). Nem nevezik meg a megye nagy területeit elfoglaló lápos, mocsaras, elöntött területek jelentős részét, például a Tisza feletti területeken. Az is egyfajta típushiba, amikor az egyes vízrajzi neveket más névvel jelöltek, mint azok valódi elnevezése volt. Feltételezhető, hogy ezeket a területeket a térképészek szintén nem jártak be. 'Berwa bacK nevet kapott, például a Mész-völgyi-patak Felsőtárkánytól Ny-ra, jóllehet a Berva-patak Felnémettől ÉK-re valóban megtalálható. 'Byisi' elnevezésű a Gizsir-patak, Nagyvisnyótól DNy-ra. '' Füzkőpataka' neve volt a mai Balla-pataknak. A 'Mélly Patak', ma Méh-patak. Többszörösen előforduló hiba, hogy egy adott vízfolyásra a mellette lévő patak nevét írták, például a '' Szárászkesző''-vei megnevezett vízfolyás Mátrafuredtől ÉK-re valójában a Vizeskesző, a Szárazkesző pedig közvetlenül mellette folyik, K-re.

558 Ilyen a 'Lak Bach' megnevezés is, melyet a Kürti-patakra írtak rá, a Laki/Búzás-patak pedig a következő völgyben (K-re) folyik. Másik típushiba a nagyobb területeken átfolyó víz nevének megismétlése a valós helytől 20-30-40 km-el távolabb. A Bekölcei-patakot például 'Hódos Bach vei Erlau' névvel jelölték, a 'Lasko Bach' megnevezést pedig az Aranyos-patakra is ráírták. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban, hogy vannak víznevek, melyek a két évszázad alatt megváltoztak, például a 'Sári patak (Sári-patak, Sár-patak) neve ma Bene-patak. A 'Teleki visz' ma Hanyi-ér stb. Vannak fiktív megnevezések is. Ilyen kitalált névnek tűnik például a 'Száraz Vödy' Kápolnától Ny-ra. A környéken van Száraz völgy, a Kígyós felső szakasza folyik benne, Tófalu határában. Ebből adódhatott a tévesztés. Ismert, hogy idegen nyelvű térképezők készítették az I. katonai felvételt, ezt bizonyítják a félrehallásból született elírások is. A térképező próbálta a hallott nevet visszaadni, úgy, ahogyan értette. Erre példa a 'Kodsatodnócza' megnevezés, ez valójában a Hátsó-Tarnóca. Az átvizsgált víznevekből a megye adott területeinek korabeli etnikai viszonyaira is rábukkanhattunk. 'Peszeryn bach, Peszeryn vei Tárna Bach' megnevezésű a Tárna felső szakasza, Pétervására felett és alatt. 'Mlinarova' megnevezésű a mai Bocska-patak, Kisnána felett. Ezek a víznevek is megerősítik a tényt, hogy ezeken a területeken szlovákok éltek. HMLT 361/22. 46