Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

sze az egész. A kutatás időbeli határainak tágítása mellett új szempontú megközelítéseket javasolt, a gazdaság- és társadalomtörténet művelését szorgalmazta. A források körének bővítésével és a tudományágak egyfajta interdiszciplináris kapcsolatának megvalósításával az elérhető eredmények mind magasabb szintre emelését tűzte ki célként. A sok szempontból ma is érvényes megállapításai elméleti és módszertani útmutatással szolgáltak a kutatók számára. Más irányokból közelítve is hangsúlyozottá váltak a helyi történések kutatásai és a városok története. Az új alapokra fektetett jogtörténeti iskola a jog oldaláról közelítette meg a kutatás során a közigazgatástörténetet, s figyelmét nem kerülte el a városok jogi helyzetének vizsgálata sem. Addig kevésbé figyelembe vett szempontokkal gazdagította a tudományt a kibontakozó településtörténeti és népiségtörténeti irányzat, s mellette a szociológiai irányvonal is képviseltette magát.

21 A új eredmények és módszertani alapvetések a vidéki kutatók körében, akik továbbra is domináltak a helytörténetírásban, kevésbé éreztették hatásukat. Az egyéni kvalitás és képzettség határozta meg továbbra is a létrejövő munkák színvonalát, bár a szisztematikus gyűjtés és feldolgozás már megfigyelhető, de voltak még mindig olyan historikusok, akik a korábbi időszak formáit és szemléletét követték. Kiemelkedő művek akkor születtek, amikor valamelyik jelentős történész vállalkozott a helyi témák, források feldolgozására. Példaként a magyarországi turkológia egyik megalapítóját, Fekete Lajost említhetjük, aki 193233-ban tette közzé a gyöngyösi török kori iratokat.

22 A helyi érdekességek és kuriózumok megjelentetésének volt fóruma a Gyöngyösi Kalendárium, amely már műfajánál fogva sem tudományos igénnyel készült. Ennek ellenére itt is megjelentek figyelemre méltó publikációk. Elsősorban a gyöngyösi születésű Bártfai Szabó László írásai emelkednek ki, aki munkahelyén, a Nemzeti Múzeum könyvtárában majd levéltárában egyéb kutatásai mellett szülővárosa történetével is foglalkozott. A bölcsészdoktori címmel rendelkező múzeumőr majd levéltárnok tanulmányai a város gazdaság- és társadalomtörténetének addig érdektelen témáira hívták fel a figyelmet. Elsőként írt Gyöngyös céheiről, amikor közzétette a mészáros céh 1498-as szabályzatát. Ugyancsak ő foglalta össze a város gazdálkodásában meghatározó bortermelés történetét, mely mindmáig a további kutatások kiindulópontjaként használható. Foglalkozott a város és földesurai viszonyával, mellyel ugyancsak új szempontot vitt az oppidum történetébe.

25 Vázlatosan, de bőséges forrásanyagot felhasználva megírta a Szent Bertalan, a ferencrendi templom és a benei kápolna történetét, s GUNST Péter, 1995. 182-186. FEKETE Lajos, 1932-1933. SZABÓ László, 1911. 76-77. SZABÓ László, 1937. 50-75. SZABÓ László, 1938.a. 23-66. 116