Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

még több kisebb történeti írásművet is megjelentetett. Hatalmas mennyiségű adatot gyűjtött össze Gyöngyös történetéről, levéltári munkája során kivonatolta a városra vonatkozó forrásokat. Munkája azonban ezen a szinten maradt, a cédulákra vetett anyag feldolgozását nem tudta elvégezni, így a városmonográfia megírásával, melyre leginkább hivatott volt, adós maradt. 7 Pedig az igény, hogy Gyöngyösnek is legyen a múlt egészét áttekintő, korszerű történeti összefoglalója, már jelentkezett. Alkalmat évfordulós esemény kínált, a város kiváltságlevelét 1934-ben éppen hatszáz éve kapta meg. Két öszszefoglaló meg is jelent még az ünnep előtt, Forgács Ferenc és Szűcs Gyula tollából. A szerzők gyöngyösi tanárok voltak, előbbi az állami gimnáziumban, az utóbbi a felsővárosi elemi iskolában. Forgács a gimnázium értesítőjében a tanuló ifjúság számára írta meg a város történetét. A rövid, ismeretterjesztő tanulmány a maga nemében jó színvonalú, nem pusztán az események felsorolását adja, hanem a mögötte lévő folyamatok és összefüggések viszonylatába helyezve tekinti át Gyöngyös történetét. Jól érzékeltette a városfejlődés különböző korszakainak főbb problémáit, s nem kerülte meg a társadalomtörténet kérdéseit sem. A terjedelmében nyilvánvalóan korlátozott áttekintő mű, mely egyébként sem tudományos szándékkal íródott, ugyan nélkülözi a saját levéltári kutatásokat, de a megjelent publikációk eredményeit kifejezetten jól használta fel. Átvesz ugyan téves elképzeléseket (pl. a 14. századi városfalakról), viszont mentes mindazoktól a szemléletbeli hibáktól, melyek elődeit jellemezték. Másik megjelent tanulmánya, a gyöngyösi gimnázium története is igényes, jó történeti látásmódról tanúskodik.

29 Egy évvel a Forgács Ferenc összefoglalójának megjelenése után került kiadásra Szűcs Gyula várostörténete. Az önálló füzetben olvasható írásmű az amatörizmus és dilettantizmus minden jegyét magán viseli. A kiadott történeti munkákból átvesz eseménytörténeti érdekességeket (pl. király látogatások), s kronológiai rendben ugyan, de mégis összefüggéstelenül ír. Gyöngyös múltbeli szerepét nevetséges módon eltúlozza, történelmi ismeretei még annyira sem terjednek, hogy az egyes korszakok általános megítélését jól megtegye. Ennek a munkának történeti értéke nincs, csupán mint negatív példa szerepelhet a historiográfiában. A kisebb, ebben az időszakban megjelent résztanulmányok közül említésre méltó még a Rázus József céhekről készített munkája, melyben a város CSEMEGI József-SZABÓ László, 1937. 110-126.; SZABÓ László-CSEMEGI József, 1937.; SZABÓ László, 1938.b. 115-122. Cédulái a Dobó István Vármúzeum Történeti Adattárában találhatók. FORGÁCS Ferenc, 1929. 3-80.; SZŰCS Gyula, 1930. FORGÁCS Ferenc, 1930. 3-83., 1934. 3-142. 117