Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

mel. Ezek a művek mindmáig megkerülhetetlenek a témával foglalkozók számára. A XX. század elejére a helytörténetírás túljutott az adatgyűjtés első nagy korszakán, elkészültek az első összefoglalók, a kritikai szemlélet mellett a specializáció nyomai is fellelhetők. A genealógiai kutatások terén Orosz Ernő vármegyei levéltárnok végezte el az alapvetést, amikor komoly levéltári gyűjtőmunka után összeállította ,Jíeves és Külső-Szolnok vármegye nemes családjai" gyűjteményét.

15 Néprajzi adatokat közöltek a Gyöngyösi Kalendárium hasábjain a történelemtanárok (Stiller Kálmán, Vargha Tivadar), biográfiákat jelentetnek meg a helyben nevezetes emberekről (Tariczky Endre, Hanisz Imre, Jakab Mihály, Chomor Béla, Bugát Pál stb.),

1 a gazdaságtörténet irányába mutatott a bortermelés, mint téma megjelenése,

18 de címertani, régészeti és művészettörténeti tanulmányok is napvilágot láttak.

19 Természetesen ezeknek az írásoknak nagy része nem tudományos igénnyel íródott, inkább az ismeretterjesztés volt szándékukban, azonban jelzik azt az érdeklődést és igényt, mely a történelem iránt a korban jelentkezett. A történettudományban országos szinten végbemenő modernizáció, a módszertani megalapozás és tematikai bővülés, mely vidéken is éreztetni kezdte hatását, a XX. században időlegesen megakad. Az első világháború, az azt követő forradalmak és a Trianon után megváltozott körülmények a történetírásban is gyökeres változást hoztak. A történettudomány intézményrendszere azon túl, hogy veszteségeket szenvedett, súlyos anyagi válsággal küzdött, s mindezekhez még társult az is, hogy a korábbi történelemszemlélet alapjai szétestek. A krízishelyzetből a Klebersberg Kunó vezette kulturális kormányzat segített kijutni. Az új kultúrpolitikai koncepcióban a történetírás meghatározó szerepet kapott, s a szükséges anyagi hátteret is biztosították a tudományos kutatások számára. így tovább folytatódhattak a már megkezdett munkálatok, és új irányvonalakat is kijelöltek. A történettudomány uralkodó áramlatává a szellemtörténet vált, de mellette más irányzatok is megtalálhatók voltak. A helytörténeti kutatás helyét és feladatát a történetírásban Mályusz Elemér fogalmazta meg.

20 Fontosnak és alapvetőnek tartotta az ország története szempontjából is a helyi szintek megismerését, ugyanis ezekből állhat majd öszKLIMÓPál, 1891. OROSZ Ernő, 1906. STILLER Kálmán, 1911.121-126.; VARGHA Tivadar, 1909. 147-155., 1910. 94113. BATIK József, 1910. 157-161.; MÁTRAI Sándor, 1910. 148-151., 1912. 163-169.; CHOMOR Béla, 1914. 154-155.; STILLER Kálmán, 1914. 162-174. GYÉMÁNT Béla, 1911. 115-119.; KÁPLÁNY József, 1913. 146-154. SZABÓ László, 1910. 130-134.; BARTALOS Gyula, 1910. 114-125.; PÁSZTOR József-STILLER János, 1908.; STILLER János, 1911. 78-79. MÁLYUSZ Elemér, 1924. 538-566. 115