Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79
foglalva meghitelesítése végett nékünk következő tartalommal mutatta be." Az ellentmondások és visszahúzások is hasonló formában kerültek bevezetésre. Testamentumok esetében kiemelték, hogy a végrendelkező az okirat keletkezésekor „ép egészségben" volt, megjegyezték az irat keletkezésének időpontját, vagyis, hogy mikor tétették be a káptalani levéltárba; valamint azt, hogy hány pecséttel volt lezárva. Majd leírták, hogy a végrendelkező halála megtörtént, s emiatt kérték az ott felsorolt rokonok vagy megbízottak a végakarat felbontását és felolvasását, vagyis a végrendelet kihirdetését. Ha az ügylet lebonyolítását meghatalmazottakra bízták az ügyfelek, akkor a bevezetésben megemlítették a megbízói levelet hitelesítő szerv nevét is. Átírásoknál az átírandó oklevél vagy oklevelek keltét és kiadóját tüntették fel a bevezetésben. Ezek után következett a káptalan elé vitt levelek szó szerinti másolatának, vagyis a contextusnak a leírása. A contextus két nagy részét teszi ki a narratio, vagyis magának az ügynek az elmondása; és a dispositio. A narratio a jelentéseknél az eljárást megindító mandátum átírásából (vagy tartalmi kivonatolásából) áll. Az elbeszélés a bevallásoknál azokat a tényeket tartalmazza, amelyek miatt az ügylet, vagy ellentmondás megszületett, így például egy birtokeladásnál az elidegenítés okainak felsorolása. Diszpozitív (rendelkező) részként a bevallásokban a felek akaratnyilvánítása szerepel. Tágabb értelemben a jelentések azon részei tartoznak ide, amelyek a megbízás lebonyolításáról számolnak be. 164 Ezután következett a bevallásoknál és testamentumoknál az irat keletkezési helyének és időpontjának megjelölése. Itt a dátumoknál általában a hónapok latin neveikkel szerepelnek, és vagy a nap, vagy pedig a hónap van előre írva, majd ezeket követi az év. A dátumozást az aláírások (subscriptiones) követik, vagy írástudatlanoknál a keresztvonások feljegyzései. Ezek a hitelesítésre bemutatott, vagyis az otthon megírt okiratok részei. A corroboratio (megerősítés) formája a jegyzőkönyvekbe bemásolt örök bevallásoknál a következő: „Mely előttünk a fentebb előadott módon végbevitt, s nékünk /mint fellyebb is említett/ meghitelesítés végett írásba foglalva beadott örök bevallásrúl mindazokat kiket illethet, jogai jövendőbeli biztosságukra kiadjuk káptalani szokott hiteles pecsétünkkel megerősített jelen bizonyító levelünket, a közigazság azt hozván magával." 165 Az ellentmondások is hasonló formulával íródtak. Általírásnál és végrendeletnél a változtatás nélküli átírást és jegyzőkönyvbe vezetést hangsúlyozták. XII-l/a/7:25. SZAKÁLY Ferenc, 1968. 27. Például 1837. aug. 24. -Prot. XX: 168. 104